Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai IV. füzet (Budapest, 1927)

1. Dr. Hóman Bálint egyet. ny. r. tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója ügyvezető-alelnöki beszámoló beszéde

Új Magyar Képtár céljaira. Tervbe vétetett az Iparművészeti Múzeum hátsó szárányának annakidején elmaradt felépítése is, de e tekintetben eddig döntő elhalározás nem történt. A Konkoly-alapítványú Magyar Királyi Csillagvizsgáló Intézet 1921-ben megkezdett építési munkálatai gyors léptekkel közelednek a befejezés felé. Az egyik kupolában, a kismeridián-házban és a főépületben már serényen folyik a kutatómunka, míg két kupola — melyek közül egynek költségeit a székesfőváros viseli — ez évben adatik át rendeltetésének. A Bécsi Magyar Történeti Intézet és Kollégium elhelyezésére szolgáló magyar testőrségi palota a célnak megfelelően alakíttatott át és tataroztatott Az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ, mely eddig a Nemzeti Múzeum két földszinti szobájában volt szűkösen elhelyezve, dr. Pasteiner Ivánnak az Egyetemi Könyvtár igazgatójává történt kinevezése óta e könyvtár épületében élvezi a Királyi Magyar Pázmány Pétej tudományegyetem vendégszeretetét. A Gyüjteményegyetem keretének és hatáskörének teljes kiépítése felé is nagy lépéseket tettünk az elmúlt két évben. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr Őnagyméltósága Tanácsunk hatósága alá rendelte a Berlini Collegium Hungaricum-ot, melynek lelkes és fáradhatatlan igazgatója, Gragger Róbert, mindnyájunk mély fajdalmára imént költözött el az élők sorából. Az ő buzgalmának s a porosz és magyar kultuszminiszterek megértésének köszönhetjük a Collegium Dorotheenstrasse 2. sz. alatti új palotájának megszerzését, mely a Gyüjteményegyetem vagyonát gyarapítja. t Ugyancsak Tanácsunk hatósága alá került a kultuszminisztérium házi könyvtárával egyesített Országos Pedagógiai Könyvtár, mely folyó évtől kezdődően a Vallásos Közoktatásügyi Minisztérium Országos Pedagógiai és Tanügyi Könyvtára néven a Tanácsunk által kiadott Szervezeti Szabályzat alapján fogja működését folytatni. Ez évkörben kezdte meg működését Révfülöpön a Magyar Nemzeti Múzeum keretében a társadalom áldozatkészségéből létesült Balatoni Biológiai Állomás, melyet a kultuszminiszter úr kezdeményezésére és támogatásával Magyar Biológiai Intézet néven országos, sőt nemzetközi jelentőségű kutatóintézetté fejlesztünk. Minden tudományos igényt kielégítő központi épülete a kultuszminiszter úr által a Gyüjteményegyetem részére Tihanyban vásárolt telken még ez évben elkészül s működését a Tanácsunk által már kiadott Szabályrendelet alapján fogja folytatni. A földmívelésügyi minisztérium hatósága alá tartozó Madártani Központ morfológiai labaratóriumának fenntartása és fejlesztése a létszámcsökkentés következtében ott lehetetlenné válván, fölszerelését és könyvtárát a földmívelési kormány a Magyar Nemzeti Múzeumnak adta letétbe, hol a laboratórium az Állattár keretében folytatja működését. Tanácsunk közreműködésével elkészült a vidéki múzeumok és könyvtárak, ásatások, kincsleletek s általában a muzeális értékvédelem ügyét gyökeresen rendező törvényjavaslattervezet s az 1922: XIX. t.-c. 11. §. VIII. pont értelmében rövidesen az országgyűlés elé kerül. A tervezet Tanácsunkat bízza meg a vallásos közoktatásügyi miniszter felügyeleti jogának gyakorlásával s ezzel hatáskörébe utalja az egész magyar közgyűjtemény kultúrpolitikai irányításának és felügyeletének tudományos és nemzeti szempontból egyaránt jelentős feladatát. E törvény keretében jut megoldáshoz az ásatások ügyének az 1922 : XIX. t.-c. 3. §. 7. pontjában előírt központi irányítása is. Végrehajtásától nemcsak az életképes közgyűjtemények fejlődésének helyes útra terelését, hanem a közgyüjteményügy terén tapasztalható súlyos bajok orvoslását is várjuk. Az ú. n. Tanácsköztársaság idején tervbevett proletármúzeum gondolatának