Békény István: Az irattáros munkája (jegyzet az állami levéltárak által tartandó irattárosképző tanfolyamok hallgatói számára) (Budapest, 1962)

VI. Az értékes iratok legvégső állomásai a levéltárak

különbség, amely miatt a levéltár mai általános meghatározása nem ölelhetné fel az irattárat is. Olyan helyeketa, ahol a levéltár mellett nincs külön irattár, minden irat tulajdonképpen mindjárt a levéltárba kerül* Az elmondottakból következik az is, hogy a levéltár nélkül álló irattárak, ha a köztudat irattárnál nem is latsa bennük egyebet, a levéltár fogalma alá vonasdók. A levéltér pedig végső fokon nem más, mint az iratanyag megőrzésének az ügyviteli feladatokat ellátó irattáron túlmutató helye, bár iratanyaga nem korlátozódhat csupán az irattárakra, hanem beletartoznak a régi korokbél kikerült mesterséges iratsorozatok, illetőleg gyűjtemények is. Az elmondottakból világosan az következik, hogy a levéltár és irattár nem ellentétes fogalmak, ahogy sokan értelmezik, ellenkezőleg ugyanannak a problémának képezik két oldalát. Kezdetleges adminisztrációkban a levéltárosi tevékenység még azonos magával az adminisztratív tevékenységgel. Ugyanaz a személy, aki mindennapi munkájával létrehozza az iratokat^. ha már nincs rájuk naponta szüksége, elrendezi,azokat a polcokon, vagy szekrényekben. Ezzel szemben fejlett igazgatás mellett már szükségessé válik, hogy megfelelően képzett személy, végezze az ügyviteli szempontbél elévült íratok 'rendszerezését. Ennek a személynek' kizárólagos feladata, hogy megkapva az igazgatási szerveknek a folyó adminisztrációból kivont iratcsomóit, azokat a legpontosabban rendszerezze, segédletekkel ellássa, a kutatók rendelkezésére bocsássa, vagy ha értéktelennek minősülnek, kiselejtezze. Az elmondottakat támasztja alá a levéltár és irattár történelmi fejlődése ia. E kettőség eredetét is messze a középkorba kell visszavezetnünk. Hiszen nyilvánval , hogy az uralkodó és más országos főméltóságok - elsősorban a nádor - kancelláriájának /annak a testületnek, mely a rendelkezéseket irásba foglalta/ kezdettől fogva kellett lennie "irattárának*^, ha ez nem is állt másból, mint formulás-köny vből. A. hiteles- helyi jegyzőkönyvek s a királyi kancellárián vezetett "királyi könyvek", irattári rendeltetésűek, mert áz a feladatuk, hogy segédkezet nyújtsanak az oklevelek kiállításához, hogy a rendelkezéseknek nyomuk maradjon, ne lehessen egyazon ügyben ellentétes Intézkedéseket hozni, Természetes, hogy ez az irattár még nem valami fejlett szervezet, s az uralkodó utazásain nem vlt-