Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)

Meg kell még említenünk Ecsed város jegyzőjé­nek Németi Györgynek hűtlenségi esetét, már csak azért is, mivel az még manapság is a nép nyelvén forog, de elferdítve, valóságából kifor­gatva. Németi György* ugyanis 1818 január 2-án föl­ajánlotta Borzovai Kallós József uradalmi ügyész­nek, hogy ő «mint nagykárolyi születésű, a méltó­ságos Grófhoz vonzó szeretetből az ecsediek privi­legialis levelét az uraságnak alattomosan átadni kívánja». Ellenszolgáltatás fejében azt kéri, hogy őt — miután már úgyis régóta óhajtja a méltó­ságos uraság szolgálatát — érdeme szerint illő hivatalba beiktassák. Az ügyész január 12-én kelt levelében közölte ezt az ajánlatot gróf Waldstein Emánuel gyámgondnokkal, oly vélemény kíséreté­ben, «hogy annak átvétele sok tekintetben tanácsos nem volna». A gyámgondnok január 26-án azt válaszolta az ügyésznek: «Németi György nótáriusnak ajánlata, melylyel a város privilegialis levelét az uradalom archívumába átadni kész volna — mivel ezen szer­* Ez a Németi nem cserélendő össze az ecsedi Némedi nevü lakosokkal. A Némediek régi ecsedi lakosok, Németi György jegyző pedig, a mint maga mondja, Nagy-Károlyból szárma­zott Nagy-Ecsedre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom