Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)

síikért— a hol arendáért az 1804-ik esztendő előtt sok szántóföldet bírtak — nem szűnnek meg nyugtalankodni és panaszolkodni. 2-szor. Az ecsedieknek az 1808-ik esztendőben történt és a brachialis foglalásból származott kárait parancsolja megvizsgáltatni ő cs. királyi Főherczegsége és a nagyméltóságú királyi helytartótanács ugyanezen kegyelmes rendelésében. De minthogy azon károkat éppen nem a földesuraság okozta az ecsedieknek, hanem maguk maguknak, a mint azt 1810 január 15-iki közgyűlésünkből tett alázatos jelentésünkben előadtuk; mivel a 1804-ik esztendőben eszközölt határjárás után a kisecsedi határnak haszonvételét a földesuraság magához vévén, és annak haszonvételében az ecsediek megháborítván az uradalmat, közigazgatási visszahelyező pörrel és az ecsedieknek makacs ellentállása után brachialis elfoglalással is kellett az uradalomnak maga jogait fenntartani, akár a marhákban — a melyek a brachialis költségek fejében tőlük törvényesen foglaltattak el — akár őszkor a vetésben, — a melyeket a kisecsedi határon, a hol nekiek már vetniek sem volt szabad — a brachialis erőtett miatt vallott károkat nyughatatlan fejességükkel maguknak okozták : annálfogva további kegyes rendelésig megvizsgáltatni nem rendeltethettünk, mivel azon károk nem a nagyecsedi határon és nem is az uradalom