Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)
io8 7I %3oo hold terület mint Nagy-Ecsed város tulajdona van beiktatva. Az egyezségnek még egy pontját emeljük ki: «A nagyecsedi várterület közelében a községnek van egy kútja, mely az úrbéri pörbeli végrehajtáskor az uradalom birtokába esett és ennek mint hasznos beruházásnak megtérítéséül a végrehajtáskor a község részére 120 frt kárpótlás állapíttatott meg. A% uradalom ezen kutat a 'község kirtokába átbocsájtja s a község a. 120 frt kárpótlásról lemond, minek folytán a nagyecsedi várudvartól a lápon keresztül a grófi birtokot az úrbéri perben a község részére megállapított lápi illetéket elválasztó vonal a várterülettől kezdve úgy húzandó ki kellő vonalban, hogy a kút ezen vonalon belül 30 ölnyi távolságra a község lápi területébe essék s egyszersmind az uradalomnak a vár szélétől saját lápi illetőségére bejárásul 50 öl maradjon, megjegyezvén, hogy a grófi lápi illetéknek délnyugati határa mindenütt a Krasznavájás leend, északi oldalon pedig a várterület.» Az egyezséglevélben határozottan kimondották a felek azt is, hogy «ezen egyezségnek végrehajtása után sem a község, sem az uradalom egymást semminemű birtokában nem háboríthatják*. Ezek a főbb pontjai az egyezségnek. Ezen úrbéri peregyezség az 1871:53. t.-cz. 45. §-a
