Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)

De mégis igaz az, hogy azon kérdéses területen most nem 108, hanem 426 hold szántó s kaszálóföld van; mit az uradalom az úrbéri pörrel lápi illetékben kapott. S igaz az is, hogy azpn a helyen, számtalan oly ecsedi lakosnak van igen jó, termékeny szántóföldje, kiknek másutt a határban egy talpalatnyi földjük sincsen. Bár tehát az uradalom jogi téren áll, mégis méltányosság tekintetéből vagyok bátor az ecsediek egyezségi ajánlatát Excel lentiádnak oly kérelemmel felajánlani, hogy azt kegyesen elfogadni s engem az egyezségnek az ajánlat értelmében leendő megkötésére megbízni kegyeskedjék.»* A mint e levélből kitűnik, az ecsediek végre kifestettek nagyapáik hibájából és rátértek a heyes útra, melyen haladva, elérték boldogulásukat. Gróf Károlyi György — korának egyik leghumánusabb főura — mihelyt kellően értesült az ügy körülményeiről és az ecsediek ajánlatáról, azonnal utasította főügyészét, hogy velük az egyezséget kösse meg. Ezen úrbéri peregyezség gróf Károlyi György és Nagy-Ecsed község és annak lakosai között 1876 május 21-én köttetett meg Nagy-Ecseden, melyre * Schik Ferencz jelentése gróf Károlyi Györgyhöz NagyKárolyból, 1876 április 12.