Magyar Nemzeti Levéltár – Az Archivum Regnitől az elektronikus levéltárig (Budapest, 2013)
4. A Magyar Nemzeti Levéltár - A Magyar Nemzeti Levéltár adatbázisai
A Magyar Nemzeti Levéltár adatbázisai 31 a kormányzati munkában. Támogatja a Kormány tevékenységét. Megszünteti a kormányzati tevékenységi körök - közöttük a kül- és a belügyek, a honvédelem - közvetlen irányítását, a párt és állami testületek működésének párhuzamosságát." Az 1989. évi pártkongresszus állásfoglalása leszögezte: „Hazánk történelmében lezárult a Magyar Szocialista Munkáspárt nevével fémjelzett korszak. A szocializmus eddig volt koncepciója, a Sztálini eredetű rendszer felélte minden társadalmi, gazdasági, politikai és erkölcsi tartalékát, alkalmatlan arra, hogy lépést tartson a világ fejlődésével. Ezzel az MSZMP, mint állampárt története véget ért. Az átfogó és gyökeres társadalmi, gazdasági és politikai megújuláshoz elengedhetetlen, hogy belőle új párt alakuljon." Az 1989. október 7-én megszűnt MSZMP jogutódja a Magyar Szocialista Párt. Az adatbázis elsődleges szempontja az iratanyag sajátosságának figyelembevétele és a készülő jegyzékek gyakorlati hasznosíthatósága volt. A tapasztalatok szerint a kutatói igények zömmel meghatározott témára irányulnak, meghatározott időszakban. Az MSZMP működésében jellemző, hogy gyakoriak a vezető szervek közötti feladat- és hatásköri átfedések, összefonódásuk szerteágazó, a munkabizottságok, munkaközösségek nem önálló szervek (elvben a KB szervei voltak, gyakorlatilag a PB vagy a Titkárság alárendeltségében működtek) döntési, határozathozatali jogkörük nem volt. A döntési mechanizmus csak e szervek rendszerének (a választott testületek, munkabizottságok, munkaközösségek) működése alapján rekonstruálható, tehát egy-egy téma feldolgozásához több szerv azonos időszakban tartott ülésének anyagát szükséges tanulmányozni. Mindezek alapján úgy gondoltuk, hogy az adatbázis akkor segíti igazán a kutatók munkáját, ha a felöleli az időszak összes vezető testületének anyagát. A napirendi jegyzék az eredeti szóhasználat szerint készült (csak a mai helyesírási szabályok alapján alkalmaztunk esetenként nyelvhelyességi korrekciókat), így megmaradtak azok a fogalmak is, amelyek azóta kikerültek a szóhasználatból, vagy más tartalmat jelölnek, mint az adott időszakban (pl. „ellenforradalom", „belső ellenséges erők", „testvérpártok" „baráti országok" stb.) ( http://mnl.gov.hu/adatbazisokonline ) Batthyámj-miss il isek A Magyar Országos Levéltár „Családok, személyek, 1945 előtti nem kormányzati szervek iratai" (P szekció) gyűjteményében őrzött számos történeti jelentőségű családi levéltár közül mind tartalmát, mind terjedelmét tekintve kiemelkedik a Batthyány család levéltára (az iratok évköre: 1527-1944, terjedelme: 211,60 iratfolyóméter). A család levéltárán belül is igen értékes és tekintélyes gyűjteményt képez a 16-17. századi levelezés (Missiles P 1314, 1-124 doboz, No. 1-55 060). Jól jelzi ezt a tényt, hogy a történettudomány szinte valamennyi ága számára a korszak elsőszámú levéltári forrásai közé tartozik. Az eredetileg Körmenden őrzött levélgyűjteményt, amelyhez egykorú segédlet nem állt rendelkezésre, a II. világháború idején Iványi Béla (1903-1914 között országos levéltárnok, majd egyetemi professzor, végül a Batthyány család utolsó körmendi levéltárosa) levélírók és időrend szerint kialakított csoportokba rendezte és jegyzékbe foglalta. E jegyzék, a levélíró és a címzett nevét, a levél keltét, terjedelmét, nyelvét tartalmazza, feltünteti az időközben elkallódott vagy megsemmisült leveleket is. Használhatósága azonban némely esetben rendkívül korlátozott: így az egy személy által írt több levélnél csak az első és az utolsó levél címzettjét, dátumát és keltezési helyét tünteti fel. A háborús események következtében azonban a gyűjtemény rendje felbomlott, a levelek közül sok meg is semmisült. Ezért rendezése ismételten szükségessé vált, amit Iványi újólag elvégzett. Időközben a gyűjtemény fennmaradt részét Körmendről a keszthelyi Balatoni Mű-
