Magyar Nemzeti Levéltár – Az Archivum Regnitől az elektronikus levéltárig (Budapest, 2013)
3. Az Archivum Regni és az Országos Levéltár - Pusztulás és újjáépítés
Pusztulás és újjáépítés 15 Alig több mint egy évtized után ismét a romokból kellett újjáépíteni a levéltárat. A helyre- állítás 1961-re fejeződött be. A tető a nyolcvanas években újra az eredetihez hasonló cserépborítást kapott, ami ezúttal is a pécsi Zsolnay gyárban készült. A hatvanas évekre eredeti épületét kinőtte az intézmény, ezért két új telephelyet is kellett szereznie. 1949 és 1969 között két és félszeresére, 50-ről 129 főre emelkedett a levéltári személyzet létszáma. Bővült és korszerűsödött a mikrofilmező és a restauráló műhely, aminek köszönhetően például a mikrofilmtár 1950. évi kétmillió felvételes állománya két évtized alatt 20 millió felvételre szaporodott. A hatvanas és hetvenes évek fordulóján ismét átszervezték a magyar levéltári rendszert. A területi levéltárak a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok intézményei lettek, több szak- levéltárat létesítettek, a Magyar Szocialista Munkáspárt pedig felállította saját archívumi hálózatát. Az Országos Levéltár Népi demokratikus osztályából 1970. június 1-jén létrehozták az Új Magyar Központi Levéltárat. Ezt követően több mint két évtizeden át kettéosztva működött a korábban egységes nemzeti intézmény. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1991. december 12-én törvényt alkotott a kettéosztott intézmény újraegyesítéséről. Az erről rendelkező 1991. évi LXXXIIL. törvény egyúttal állami tulajdonná nyilvánította a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt iratanyagát, amit 1992 első felében a Magyar Országos Levéltár vett kezelésébe. Már a törvény előkészítésének szakaszában kormányzati döntés született arról, hogy az óbudai volt szovjet katonai laktanya területén fel kell építeni egy új levéltárépületet. A nyolcvanas években nyilvánvalóvá vált, hogy a Magyar Országos Levéltár az adott elhelyezési körülmények közt nem tudja megfelelően ellátni feladatait, raktárai megteltek. A rendszerváltást közvetlenül megelőzően, majd a kilencvenes évek elején számos olyan állami nagyvállalatot számoltak fel, amelyek történeti értékű iratai biztonságba helyezéséről gondoskodni kellett, ezért elkerülhetetlennek látszott egy új levéltárépület építése. Az 50 ezer iratfolyóméter levéltári anyag befogadására alkalmas Lángliliom utcai levéltárépület 1997 végén nyitotta meg kapuját Óbudán a kutatók és a nagyközönség előtt. A kilencvenes évek elején meghozott kárpótlási törvények ugyan óriási nehézségeket okoztak a levéltáraknak, de pozitív hozadékuk is volt. Sokan tapasztalhatták meg a mindennapi életben is, hogy milyen hasznos a levéltárak léte, értettek meg valamit a levéltári munka fontosságából. Olyan emberek, akik egyébként egész életükben a levéltárak közelébe sem jutottak volna el. MNL OL óbudai kutatóterme
