Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Kovacsics József: Bevezetés a történeti statisztika forrásainak tanulmányozásába

Az adózó jobbágyság vagyoni Jobbágyok e b társadalmi tétegei száma csak házzal és telekkel házzal és szőlővel házzal és földbérlettel társadalmi tétegei száma házzal telekkel szőlővel földbérlettel házzal és telekkel házzal és szőlővel házzal és földbérlettel társadalmi tétegei száma rendelkező jobbágyok colonus (jobbágy) inquilinus (házas zsellér) subinquilinus (hazátlan zsellér) összesen colonus (jobbágy) inquilinus (házas zsellér) subinquilinus (hazátlan zsellér) összesen 2. Feldolgozás Minden statisztikai feldolgozás előtt, így a történeti statisztikai adatok feldolgozásánál is célszerű tervet készíteni a forrásanyag megismerése, a feldolgozás céljának kitűzése után. A tervnek tartalmaznia kell a feldolgozandó adatok (kérdések) körét, el kell készíteni az anyag szakmai csoportosítását bemutató eredmény-táblákat, feldolgozási táblákat. Megfelelő létszám- és költségtervet (nyomtatvány, feldolgozási költség stb.) is kell készíteni a feldolgozás végrehajtására. (Egy-egy adóösszeírás anyaga többmillió tételből áll. Ennek teljes feldolgozási költsége egy kis népszámlálás költségkihatásával felér. Alapvető szempont, hogy a kérdések közül a döntő, a feldolgozás célja szempontjából legfontosabb kérdéseket emeljük ki, nehogy elveszszünk a részletkérdések tömkelegében.) Különös gonddal kell megválasztani az összeírásban közreműködő személyeket. Különösen áll ez a XVI—XVIII. századi történeti statisztikai anyagra, melynek értelmezéséhez, feldolgozásához speciális nyelvi és paleográfiai szakképzettség szükséges. Ezért e munkára csak megfelelő szaktudású egyének alkalmazhatók. Feldolgozási tervként néhány példát mutatunk be. Ezek a táblák az 1828. évi országos összeírás alapján a jobbágyság vagyoni viszonyainak szemléltetés érre alkalmasak. A kereskedők és iparosok osztályhelyzetének, gazdasági magabírásának az elbírálásához az 1828-as összeírás mellékleteként elfekvő különböző jegyzékek szolgáltatnak értékes adatokat. így pl. a jegyzékben a kereskedők jövedelemkategóriába vannak sorolva, az iparosokról készített kimutatásban a segédek száma és az ipar időszakos vagy állandó jellege alapján fontos ismérvek nyerhetők az ipari lakosság társadalmi tagozódására vonatkozóan. Az utasítás tanulmányozása rávilágít arra is, hogy bizonyos esetben két helyen is szerepel egy-egy adózó. Előfordul az is, hogy az egyik községben a háza után fizetett adót valaki, más községben a telke után. így az összeírás végszámai nem az adózók számát adják meg és ezek a végsorok nem is alkalmasak a társadalmi tagozódás megismeréséhez.