Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Történeti statisztikai táblázatok

III. A NÉPESSÉGRE ÉS A NÉPESEDÉSRE NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK ÉS 12. és 13. tábla 14. tábla. A népesség és a népmozgalom a) A népesség nem Ebből Ezer É v Lélekszám férfira férfi nő jut nő 1804 7 555 920 3 759 526 3 796 394 1 010 1821 7 424 096 3691 004 3 733 092 1 011 1823 7 560 542 3 765 791 3794 751 1 008 1830 8 422 552 4 222 655 4 199 897 995 1831 8 217 306 4 107 734 4 109 572 1 000 1838 8 363 741 4 194 144 4 169 597 994 1840 8610 768 4 335 953 4 274 815 986 1841 8 680 220 4 376 492 4 303 728 983 1842 8761 039 4 425 613 4 335 426 980 1843 8 781 534 4 442 624 4 338 910 977 Megjegyzés (a 11. táblához): 1830-tól a kötet a lélekszámok növekvő sorrendjében közli a városokat, 1843-tól ezeknek a köre bővül. A további városokat, az ezekben a táblázatokban talált csökkenő sorrendben közöljük. A Határőrvidék kivételével a táblákban a katonai népesség nem szerepel. A táblázatokból kitűnik, hogy a Határőrvidéket kivéve 1834—1840 között a becslést nem módosították, alapul az 1830—31. évi adatokat vették. Magyarországon a városok közé csak a szabad királyi városokat és a püspöki városokat vették fel. A további ún. városokat (oppidae), mint a korona-, kincstári és a privilegizált városokat a Cipszer, Jász, Kún és Hajdú városokat a mezővárosok sorában mutatták ki. A mezővárosok közül 1846-ban a legnagyobb lélekszámúak: Kecskemét 40 000, Hódmezővásárhely 32 300, Miskolc 30 000, Békéscsaba 24 300, Makó 21 000, Szentes 20 600 lakossal. A falvak között Szenttamásnak (11 800) és Orosházának (10 800) van a legtöbb lakosa. Erdély adatai az 1846. évi kivételével nem teljesek. 1846-ban a taxalis helyek és az Oppidae Nobilium a mezővárosok közé lettek sorolva. Ezek között 1846-ban a legnagyobbak: Torda 9730, Zalatna 6940 és Berecke 6190 lakossal. A falvak közül Törcsvár a legmagasabb lélekszámú, 8020 lakossal. 1843, 1846. Az egyes városokhoz az alábbi megjegyzéseket fűzi: Pest az elővárosokkal (Terézváros, Józsefváros, Lipótváros, Ferencváros) Buda az elővárosokkal (Víziváros, Landstrasse, Neustift, Kaiserstadt, Krisztinaváros) Pozsony (Zuckermandl-al) Arad (Ó-) Nagyvárad (Váradolaszi, Váradvelence, Váralja, Szombathely, Vadkert, Üj-utca és a Nagyváradi erőddel) Schemnitz (Steffolto, Windschacht és Schüttersberg-el) Esztergom (a Külvárossal, Szentgyörgy és Szenttamás elővárosokkal) Veszprém (elővárosaival) Eisenstadt (1843-ban elővárosával) Trencsén (a felső- és alsó-elővárossal).