Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)
Thirring Gusztáv: A városok népességének 1848. évi összeírása a soproni „Népszámlálás" és főbb eredményei tükrében
A népösszeírás eredményeinek eddigi részletezéséből csak annyit tudunk, hogy az agrárlakosság kisebb csoportoktól eltekintve két nagyobb kategóriát alkotott: egyfelől a birtokosok kategóriáját, ideértve a törpe-, kis- és középbirtokosokon kívül a nagybirtokosokat is (feltéve, hogy az összeírás nem más címen mutatta ki azokat); ezek legnagyobb része nyilvánvalóan a gazdapolgár-negyedekben lakó kisbirtokos, ill. szőlőtulajdonos volt; másfelől a földművesnapszámosok, gazdaságimunkások k&tegóniját, akiknek lélekszáma bár kisebb, de viszonylag elég jelentős volt (ezekhez, mint már jeleztük, valószínűleg a k. m. n. napszámosoknak — és a háztulajdonosoknak — egy részét is hozzá kell számítani). A foglalkozási adatok részletes feldolgozása szerint 1848-ban a 8. sz. táblában felsorolt egyes foglalkozások, iparágak stb. egyfelől keresőinek — helyesebben a kereső családfőknek —, másfelől egyéb háztartási tagjainak-eltartottjainak a száma volt viszonylag a legmagasabb. Itt is meg kell jegyeznünk, hogy a kereső és eltartott kategória pontos számbavételére az említett okokból nincs lehetőség. 25 Ezek az adatok a foglalkozási főcsoportok szerinti — fentebb ismertetett — részletezésnél behatóbb képet rajzolnak Sopron város népességének foglalkozási (és bizonyos mértékig társadalom-gazdasági) megoszlásáról. De az adatokból egyúttal a háztartásokcsaládok foglalkozásonként eltérőnagyságára is következtethetünk. Ezen túlmenően az eltartottakkal egybefoglalt „szolgálati személyek" külön kimutatása egyfelől az eltartottak számának pontosabb kimutatásához és egyben a kereső—eltartott arány legalább is részleges helyesbítéséhez adhat jó támpontokat, másfelől a különböző foglalkozásúak gazdasági erejének, vagyoni helyzetének megítéléséhez is. Az utóbbi vonatkozásban még arra is utalhatunk, hogy az 1848. évi népösszeírás eredményeinek feldolgozása során a különböző (ipari stb.) foglalkozású családfőknek az alkalmazottak száma szerinti megoszlását is kiszámítottuk. Ezeknek az itt nem közölt adatoknak a tanulmányozása további értékes megállapításokkal járulhat még hozzá a társadalmi helyzet és rétegeződés számszerű megvilágításához. * Az 1848. évi soproni népösszeírás eddig egyáltalában nem ismert adatainak szemelvényszerűen ismertetett feldolgozása csak egyetlen város népességi és társadalmigazdasági viszonyainak feltárását teszi — az ismételten érintett hiányok és fogyatékosságok ellenére kielégítő eredménnyel — lehetővé. Kívánatos, hogy más magyar városokimmár több mint száz éve porosodó 1848. évi népösszeírási anyagának felkutatására és feldolgozására is mielőbb sor kerüljön; hogy így — amennyiben ennek a népszámlálás-szerű összeírásnak az anyaga nem kallódott el az idők forgatagában — minél sokszínűbb kép bontakozzék ki városaink múlt század közepi népességi-társadalmi viszonyairól. A kutatóra ezzel kapcsolatban váró munka nem csekély, de a bemutatott soproni példából talán az is kiviláglik, hogy ez a munka történeti-statisztikai és helytörténeti szempontokból egyaránt megéri a reáfordítandó fáradságot. Thirring Gusztáv f
