Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Thirring Gusztáv: A városok népességének 1848. évi összeírása a soproni „Népszámlálás" és főbb eredményei tükrében

folytán kis házak tűntek el és helyüket nagyobbak foglalták el. A nagyobb házak szaporulatát nyilván már új építkezések okozták, hiszen a házak száma a vizsgált időszak alatt a városfalon belüli részen tényleg emelkedett 708-ról 745-re. A ház-kategóriák megoszlása rendkívül élénken jellemzi az egyes városrészek házállományának összetételét. Amint az alábbi felsorolásból látható, a Belvárosban 114 ház közül 32 volt kicsi (1—2 lakásos) ház. Ezek a kis házak a Várkerületen már a házállománynak majdnem 3

/

4 részét tették, az I. fertályban ismét feltűnően kis számmal szerepelnek, a többiben pedig fokozatosan nagyobb és nagyobb kontingensét teszik az összes házaknak. Ezzel ellentétes a nagyobb házak aránya, ami viszont a legnagyobbak tekintetében már ismét nem mutat jelentékeny különbségeket. A házak nagysága tekintetében természetesen a kisebb alkerületek is lényeges eltéréseket mutattak. A nagyságkategóriák megoszlása a város különböző részeiben az 1. sz. tábla szerint alakult. 1. Sopron házainak megoszlása 1848-ban a lakások száma szerint, városrészenként Városrész A h á z a k s zárna Városrész 1—2 3_5 | 6—10 lakással 10-néltöbb összesen* 32 56 19 5 114* 60 18 7 1 86 I. fertály 28 38 17 8 94* II. „ 59 50 31 7 147 III. „ 42 70 31 5 148 IV. „ 40 71 38 7 156 229 247 124 28 631* 261 303 143 33 745*)** * Az adat nélküli házakkal (Belváros 2, I. fertály — és egyúttal Külváros összesen — 3, mindössze 5) együtt. ** A c) városfalon kívüli 175 ház nélkül. *** A Külváros a Várkerületet és a 4 „fertályt" foglalja magában. A házak nagyságára a lakások számán kívül még a házakban élő lakosság lélekszámának, figyelembevételével is következtethetünk. Ezen a módon voltaképpen nem egy-egy ház nagyságáról, hanem annak lakottságáról nyerünk képet. De mivel még különböző laksűrűség mellett is a nagyobb lélekszám rendszerint a ház nagyobb voltára utal, ez az adat is felhasználható a házak nagyságának megbecsülésére. A lakások számával összevetve mindenesetre a ház-állományra igen jellemző értékeket nyerünk itt. Hogyha a város 1848. évi lakosságát a házak számával elosztjuk, eredményül azt nyerjük, hogy egy há^ra átlag 18,2 lélek jutott. Ez a szám magában véve is elég nagy, de mint különböző viszonyok átlaga, mégis csak halvány képet ad a háztömeg lakottsági viszonyairól. Ha ugyanis a házak átlagos lélekszámát városrészenként vizsgáljuk, már elég nagy eltéréseket ismerünk fel. A Belvárosban egy házra átlag 19,6 lélek jutott, a Külváros főátlagában ennél csak valamivel kevesebb, ti. 19,2. Ez utóbbi szám azonban már nagyon eltérő kerületi részletekből tevődik össze. így a (régi) Várkerület egy-egy házára csak 12,7 lélek jutott, az I—III. fertályban mintegy 18—19, a IV. 21 A történeti statisztika forrásai 321