Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Thirring Gusztáv: A városok népességének 1848. évi összeírása a soproni „Népszámlálás" és főbb eredményei tükrében

a) A. főbb eredmények összefoglalása és Sopron város fejlődése a XIX. szádad első felében Mielőtt az 1848. évi népösszeírás eredményeinek tüzetes taglalására áttérnénk, összefoglalóan közöljük annak főbb eredményeit azzal a célzattal, hogy ezeknek alapján a városnak a XIX. század első felében mutatkozó fejlődéséről s különösen Sopron népgyarapodásáról áttekinthető képet nyújtsunk. Erről az időszakról két népességi felvétel abszolút megbízhatónak mondható adatai állanak rendelkezésre, úm. a II. József-féle népszámlálás (ill. népszámlálások) eredményei az 1785—87. évekből és az első felelős magyar kormány által elrendelt népszámlálás-szerű népösszeírás eredményei 1848ból. E két adatgyűjtés eredményei a város fejlődését a következőképpen mutatják be: Év A házak A lakások A népesség száma száma száma 1785 782 2835 12 578 1848 920 3653 16 774* Szaporulat: 138 818 4 196 * Az összeírás eredményeinek feldolgozása során megállapított ez a lélekszám (16 774) lényegtelenül eltér a középponti választmány eredeti előterjesztésében megállapított lélekszámtól (16 766). Ezek szerint Sopron városában 63 év alatt a házak száma 17,6%-kal, a lakásoké 28,9%-kal, a népességé pedig 33,4%-kal növekedett. Abban a körülményben, hogy a lakások száma jóval nagyobb arányban gyarapodott, mint a házaké, a népesség szaporulata pedig még ennél is jelentékenyebb volt, kifejezésre jut Sopronnak városias fejlődése: mind nagyobb (több lakást tartalmazó) házak keletkeztek és ezekben a népesség fokozódó mértékben tömörült. 1785-ben egy házra átlag 16,1 lélek jutott, 1848-ban pedig 18,2. A lakások átlagos lélekszáma is fokozódott ezen idő alatt 4,4-ről 4,6-re, amiben szintén városias jelleget ismerhetünk fel. Felettébb érdekes volna ismerni azt, hogy a vizsgálatunk tárgyát alkotó időszak folyamán a népgyarapodás miként hullámzott évtizedről évtizedre. Ilyen adatok, sajnos nem állnak rendelkezésre, mert azok a népszámok, melyek a közbeneső évekre vonatkoznak, nem kongruensek a két népszámlálásból nyert adatokkal. II. József szándéka az volt, hogy a népszámlálás időről időre megismételtessék. Ebben a formában azonban ez nem történt meg, mert a császár halálával elgondolása már nem valósulhatott meg. Az 1791—92. évi országgyűlés ugyan felelevenítette a népszámlálás eszméjét és a 23. törvénycikk országos bizottság kiküldését is határozta el az összeírás tervének kidolgozására. A tárgyalások azonban pozitív eredményre nem vezettek s csak az 1802. évi II. törvénycikk rendelt el új országos népösszeírást. Ez 1804-ben létre is jött és azután 1847-ig majdnem évente megismételtetett. Magában Sopron városában tizenháromszor hajtatott végre,

13 s eredményei az Országos Levéltárban megtalálhatók. Két évre (1814 és 1846) vonatkozólag az eredmények városrészenként is fennmaradtak. Ezek a műveletek azonban nem tekinthetők népszámlálásoknak, mivel nem terjeszkedtek ki a nemesség és a papság felvételére, ennek folytán nem nyújtották a teljes népesség képét, s így természetszerűleg a József-féle népszámlálásnál alacsonyabb népszámot kellett eredményezniök; főleg azért is, mivel az évenként közölt számokat nem új összeírásból nyerték, hanem az előző évi összeírásnak a beállott változások figyelembevételével készült kiigazításából, ami termé-