Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Trócsányi Zsolt: Erdélyi összeírások

Az összeírás corpus-ának ismertetésénél igen gyakran csak utalni fogunk a már korábban, a munkálat ismertetésénél elmondottakra; sok vonatkozásban azonban még lényeges kiegészítéseket kell tennünk. A conscriptio helységenként történt; egy-egy község adatai közös füzetbe vannak foglalva. Ennek első részét az ismertetett kilenc pontra adott vallomások teszik. A fassio-k címrésze az összeírás keltéből, a törvényhatóság, járás és helység, az összeírok, végül a jelenvolt birtokosok, ill. képviselőik (gazdatiszt, dominalis bíró) megnevezéséből áll. Ezek után következnek a vallomások. Az első három pont kitöltésében kevés az eltérés. Egy helységnél természetesen csak a három kérdés egyikére feleltek, aszerint, hogy urbárium vagy szerződés szerint, vagy csak a szokás alapján történt-e a szolgálat; az első két esetben jelezték azt is: mikori keltű s kitől való a tartozásokat szabályozó irat. A szolgálatokat általában földesuranként külön-külön sorolták fel; ha azonban a helységben e téren csak kisebb eltérések mutatkoztak az egyes birtokosok szolgáló emberei közt, csak ezeknél az eltérő vonásoknál tettek különbséget, a többit együttesen ismertették. Egy uraság jobbágyainál is elkülönítve tárgyalták a különböző nagyságú szolgálatot tevő jobbágyokat és zselléreket — a megkülönböztetés alapja lehetett jobbágy- vagy zsellérvoltuk, vagy telkük nagysága stb.; a különbségek igen széles skálán mozogtak: modernebbül kezelt birtokon hat-hét kategóriája is volt, szolgálatuk szerint, a robotosoknak és külön-külön adták meg az elvégzendő igás és kézi robotot. A heti napszám jelzése mellett feltüntették: tartozik-e a jobbágy nagy dologidőben fokozott robotot, vagy egyvégtében hosszabb szolgálatot teljesíteni (szántáskor, aratáskor, hordáskor, szüretkor stb.), mennyi az évi fuvarszolgálata, vannak-e különleges munkakötelezettségei (bíró helyett robotolás, malomgát kötése, udvari szolgálat stb.), nem követel-e a földesúr a téli robotnapok helyett háziipari cikkeket (hordókarikákat, szőlőkarókat stb.), milyen munkákra kötelesek az asszonyok (fonás, szövés, udvari szolgálat)? A pénztartozások mértékét is itt tüntették fel. Ide kerültek a terményszolgáltatások is (tyúk, csirke, tojás, vaj, túró, viasz, zab, ecet vagy annak való vackor stb.). Jelezték ebben a válaszokban azt is, hogy a szolgálat emberemlékezet óta változott (az uraság felemelte vagy szabályozta a tartozásokat). Az első három pont adatszolgáltatása mellett a legértékesebb a negyediké, ahol a helység „hasznait és kárait" vették számba. A beneficiumok közt elsőnek a paraszti szántók általános ismertetése került sorra: milyen a föld minősége — ezt sok helyütt egészen részletesen, határrészenként írták le — hány fordulóra oszlik, szántható-e vagy csak kapával művelhető; ha szántható, hány ökör kell a munkához; milyen gabonafajták teremnek meg a határon, s mi a hozamuk? Ezt a kaszálók leírása követte: minősége — gyakran ugyanolyan részletesen elemezve, mint a szántóké — annak jelzése, hogy elegendő-e, vagy más határról szerzik a szénát, s kétszer kaszálható-e ? A harmadik helyre a vásárhelyek felsorolása került: nemcsak nevük, hanem az összeírt falutól való távolságuk, sőt annak jelzése is, hogy milyen árukkal jelentek meg a szóban forgó falu parasztjai a vásárokon? Ezt a legelők ismertetése követte: van-e legelője a falunak, elégséges-e, vagy más község határára szorulnak, ha igen, mit szolgálnak vagy fizetnek érte, ökörtilalmasuk van-e? A nyomásban levő földeket használják-e legelőnek? Van-e marhaitatóhelyük, vagy a földesúrnak tesznek-e szolgálatot érte? Továbbmenve: erdejük van-e, osztatlan-e vagy már megosztották az egyes parasztok közt; ha a földesúr erdejét élik, milyen feltételek közt történik ez; ha más falu határáról szerzik fájukat, mennyiért? Makkoltáthatnak-e erdejükön; ha ez korlátozva van, mennyiben; ha fizetség mellett történik a makkoltatás, mennyit tesz ki az egy sertés után járó összeg? Nádas helye van-e a községnek? Van-e szőlejük, s milyen minőségű bor terem benne? Gyümölcsös,