Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Dávid Zoltán: Az 1715—20. évi összeírás

A kérdőpontok (rövid magyar fordításban) a következők voltak: 1. Az összeírt adózó neve és jogállása. 2. Szántóföldjének területe pozsonyi köbölben. 3. Irtásföldjének területe pozsonyi köbölben. 4. Rétjének területe kaszásban. 5. Szőlőjének területe kapásban. 6. A szántóföldek hány nyomásra vannak felosztva, a föld termékenysége, hányszoros magot fizet. 7. A rét s a rajta termő széna minősége, mennyire van árvizek pusztításának kitéve. 8. Van-e elegendő legelője? Ha szűkös, bérelnek-e másutt s mennyit fizetnek érte; ha bőséges, más falubelieknek adnak-e belőle bérbe s ez mennyit jövedelmez. 9. Tartozik-e valamely közösen használt puszta (praedium) a község területéhez, ha igen, mennyi hasznot hajt. 10. Szőlőhegyükön milyen mennyiségű és minőségű bort szüretelnek, van-e lehetőségük eladására, milyen áron értékesítik. 11. Terményeik eladására általában milyen lehetőségük nyílik. 12. Erdejükből van-e elegendő fájuk tüzelőjükhöz, épületeik építéséhez, gerenda, deszka, zsindely készítéséhez — ha feleslegük van, mennyi az ebből származó jövedelmük. 13. Makkoltatásra van-e erdejük, ha más falubelieknek is bérbeadnak, ez mennyit jövedelmez. 14. Malom van-e a község vagy mások birtokában, rövid leírása (lisztes, csapó, fűrész, papír — egy vagy két kerekű malom) s mennyi a jövedelme. 15. A földek fekvésére, művelési viszonyaira, termékenységére vonatkozó megjegyzések. Terményeik elszállítására van-e lehetőségük s ebből mennyi jövedelmük származik. 16. A kereskedelemből, üzleteikből származó bevételek összege. 17. Iparból élő városi lakosok nevei, az iparág megnevezésével és évi tiszta jövedelmük összegének feltüntetésével. 18. Esetleges egyéb megjegyzések.

10 A kérdőpontokra adott válaszokat minden egyes községnél két részben közölték. Rovatolt táblázatokba kerültek az adózó háztartásokra vonatkozó 1—5. számú kérdőpontokra adott válaszok, míg a többi, a községek egészéről szóló feljegyzések meghatározott azonos sorrendben, szövegszerűen követték ezt a részt, a különböző kérdéscsoportokra adott válaszokat legfeljebb egy-egy bekezdéssel választva szét. Az egyöntetűség érdekében közös mértékrendszer használatát is előírták. Szántóföldeknél ez a pozsonyi köblös volt (akkora földterület, melybe egy pozsonyi mérő, vagyis 62,52 1. magot vetettek), rétnél a „kaszás" (egy ember által egy nap alatt lekaszált rét területe), szőlőnél a „kapás" (egy nap alatt egy ember által megkapált szőlő területe). Az összeírókat a mértékek átszámításának megkönnyítése érdekében hiteles pozsonyi mérőkkel is ellátták. Acsády az összeírásokban használt mértékek négyszögölre való átszámításához az alábbi értékeket adja meg:

11 1 pozsonyi köblös szántó = 1100—1200 Q-öl (egy magyar hold) 1 kaszás rét = 800—1200 Q-öl 1 kapás szőlő = 94 P-öl A pénzjövedelmet mindenkor forintban állapították meg.