Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Maksay Ferenc: Urbáriumok

40a. A Mária Terézia úrbérrendezése során készült adatfelvételeket Felhő Ibolya tanulmánya ismerteti. 41 Székesfehérvár, 1797: U. et C. 155/54. Daruvár, 1812: U. et C. 241/8. Sztipernica, 1829: U. et C. 247/8. 42 Panyova, 1791: U. et C. 237/6. 43 Óbuda, Visegrád, 1826—27: U. et C. 249/40—41. 44 Herzog József: A magyar kamarai levéltár története. (Kny. a Levéltári Közlemények 1929—31. évfolyamából). 117. 45 Helyes, ha a történelmi statisztikus itt, a népesedési adatok feldolgozásánál éppúgy, mint más statisztikai anyag értékelésénél, szem előtt tartja a mezővárosok és faluk egymástól eltérő viszonyait s a két csoportot külön-külön is megvizsgálja. 46 Makkai, i. m. 36. 47 A telekmegoszlásról és a foglalkozási differenciáltságról az urbáriumoknál áttekintőbb — bár sok szempontból megbízhatatlanabb — képet adnak a rovásadójegyzékek. 48 A XVI — XVII. századi paraszti terméseredményeknek az urbáriumoknál jobb, elsőrangú forrásanyaga a dézsmajegyzék-sorozat. 49 A kereskedelmi statisztikának a feudalizmus korára vonatkozó főforrásai nem az urbáriumok, hanem a számadások; az urbáriumokból inkább kiegészítő adatok nyerhetők hozzá. (így elsősorban a majorsági agrártermékek értékesítése tekintetében). 50 Vö. pl. Makkai, i. m. 130. 51 Erdélyi Gazdaságtörténeti Szemle, 1898. 18. skk. A nagykárolyi gróf Károlyi-család oklevéltára. IV. 282. Veress Endre: Gyula város oklevéltára, Bp. 1938. 288, 347.' 52 Jakó, i. m.; Makkai, i. m. 53 XVI—XVII. századi urbáriumok, összeállította az Orsz. Levéltár munkaközössége. (Kézirat.) 54 így különösen a „Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez" c. sorozat szerzői. 55 Makkai, i. m. 37. 56 Jakó, i. m. XLIII. 57 Makkai, i. m. 41. skk. 58 Ha egyetlen község, Steffoltó, nyilvánvalóan tévesen ránkmaradt adatait nem vesszük tekintetbe.