Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)
Maksay Ferenc: Urbáriumok
termésmennyiséget. 48 Állatfajták pontos kielemzése és elterjedtségük megállapítása a majorságleltárak adatai alapján lehetséges (pl. marha- és lószínek), a hal- és vadállományé a földesúrnak beadott zsákmányrészesedés alapján. Nehezebb feladat — különösen a XIX. századi úrbérrendezésig — a mezőgazdasági munkára vonatkozó adatok pontosabb meghatározása. A földesúr, hogy semmi se kösse a kezét, hosszú időn át „minden munka", parancs szerinti feladatok elvégzését tette az urbárium szövege szerint is kötelezővé. De ha az előírt munkafajtákat és munkaidőt vagy teljesítményt meghatározták is (hogy pl. mennyit kell egy jobbágynak megművelnie, betakarítania), a gyakorlat ezt rendszerint akkor is keresztüllépte: a XVI. század vége és a XVIII. század vége között alig volt valami, ami a földesurak mértéktelen robotigényének gátat szabott volna. Robotmegváltás csak ritkán fordult elő. A robot nagyságának és munkatípusainak változását, a bérmunkához való arányát az urbáriumok alapján mégis országosan végigkísérhetjük. Az iparstatisztikát az urbáriumok elsősorban a paraszti kis- és háziipar történeti anyagával segítik (a robot ipari munkafajainak kimutatásai, termékbeszolgáltatási jegyzékek, szerszámleltárak), de nagy számban vannak adatok a malomiparra s a helyenként nagyobb üzemben folyó földesúri sör- és pálinkafőzésre, mész- és szénégetésre, hámorokra, hutákra stb. is. Az önálló kisipar egyes ágainak területi elterjedése (pl. a fafeldolgozó vagy az agyagműves iparé) az urbáriumok alapján az egész országban végigkövethető, az ipari és mezőgazdasági lakosság arányát sok helyen számszerűen megállapíthatjuk. A pénzforgalom-, ár-, adó- és szolgáltatás-statisztika: a pénz- és terményszolgáltatások, konvenciók és napszámbérek, becsűösszegek (föld-, termény-, állatbecsű) és bírságpénzek részletes felsorolásából, a kereskedelmi statisztika ; vámok és vámtarifák, vásárok, fuvarmennyiségek és fuvaráruk ismertetéséből meríthet. 49 Tekintettel arra, hogy az urbáriumok készítésének egyik legfőbb célja az úrbéres jövedelem biztosítása volt, a terhek kivetésének és behajtásának méreteire és típusaira kimerítő adatszolgáltatás áll bennük rendelkezésre. A pénz-, állat-, termény-, feldolgozott mezőgazdasági és iparcikk-szolgáltatás vidékek, uradalmak és korok szerint változó aránya, a behajthatóság méretei aránylag könnyen kiolvashatók belőlük és következtetni lehet a terhek mennyiségének a paraszti jövedelemhez való viszonyára is. A pénzszolgáltatás aránya a pénzforgalom és az árutermelés kiterjedtségét mutatja be, a föld-, állat-, termény-, termék-, hozadék- és munkaeszköz-becsűk a pénz vásárlóértékének meghatározásához segítenek, á mezőgazdasági bér- és konvencióadatokból a reálbér uradalmak szerint eltérő arányát és a mezőgazdasági bérmunka növekedését olvashatjuk ki, az elszámolásokból a földesúr majorsági és úrbéres jövedelmeinek arányát. A feldolgozónak vigyáznia kell a pénznemek szüntelenül változó értékére, valamint arra, hogy a becsűösszegek rendszerint alatta maradnak a tényleges forgalmi áraknak. 45 A mértéktörténet az urbáriumokból meríti legfontosabb adatait (terület-, hosszúság-, súly-, űrmértékek, pénzegységek). A bűnügyi statisztika a bírságlistákat, az egészségügyi és kulturális statisztika a járványokra, kórházakra, fürdőkre, iskolákra vonatkozó elszórt adatokat használhatja. Sok helyen található anyag a házakra és más épületekre, az új építkezésekre, helyenként az épületanyagra, az épületek alkatrészeire, belső helyiségeire, a berendezésre, a bent található eszközökre is. A ház- (épület-) statisztika ezekben a rovatokban hiteles adatokat talál; hiteles kimutatások készíthetők a várakban, kúriákban, műhelyekben őrzött ingóságokról (ékszerek, könyvek, eszközök stb.) is. A hadiszerleltárakat a hadtörténet kutatója értékelheti ki számszerűen. .' * . .
