Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Kovacsics József: Bevezetés a történeti statisztika forrásainak tanulmányozásába

szakasz, Magyarország statisztikája, Pest 1842—43. Három kötet, Statistik des Königreichs Ungarn, Pest 1843—44. Két kötet, Magyarország 1859-ben, statisztikai, birtokviszonyi és topográphiai szempontból. Részletes és kimerítő leírása az egyes vármegyéknek s azokban a 100 holdnál többet bíró birtokosoknak s szolgabírói járások szerint az egyes városoknak, mezővárosoknak, faluknak és pusztáknak. .., 1859—60. I. kötet, 7 füzet, A magyar birodalom statisztikai, geográphiai és történeti tekintetben... I. kötet. Komárom vármegye, Pest 1848, A magyar birodalom nemzetiségei és ezek száma vármegyék és járások szerint, Pest 1867, Az ausztriai birodalom statisztikája és földrajzi leírása,Pest 1857.Két rész egy kötetben, Ungarn im Vormärz. Nach Grundkräften Verfassung, Verwaltung und Kultur dargestellt. Aus dem Ungarischen, Leipzig 1851, Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapot ja statisztikai és geográphiai tekintetben, Pest 1836—40. Hat kötet, A török birodalom leírása történeti, statisztikai és geográphiai tekintetben, Pest 1854, Párhuzam egyfelől a magyar koronái birodalom, másfelől az ausztriai német, lengyel és cseh koronái országok közt, Pest 1867, A magyar elem és ellenesei, Pest 1860. Schwartner, Magda és Fényes után a statisztikai irodalom mindig több és több alakkal népesedik meg. Csupán a különösen kiemelkedő személyek említésére vállalkozhatunk. Hunfalvy Jánost emeljük ki, a műegyetem első statisztikai tanárát, aki földrajzi kutatásai mellett elmélyedt a statisztikai tanulmányokban is. (Főbb művei: Magyar Osztrák Monarchia statisztikája, Budapest, 1867. Európai államaink rövid statisztikája, Pest 1868. A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása, 3 kötet, Pest 1866.) Az a gazdag statisztikai anyag, melyet a Keleti által 1867-ben megalapított országos és a Körösy által 1871-ben szervezett budapesti statisztikai hivatal és a mellettük működő tudományos intézetek és kutatók tesznek közzé, már a magyar hivatalos statisztika módszerei szerinti feldolgozásokat tartalmaz. A hivatalos statisztikai szolgálat megalakulása után fokozott tudományos igénnyel indul meg a történeti statisztikai kutatás. Több-kevesebb történeti statisztikai vonatkozású anyagot Keleti Károly írásaiban (pl. Hazánk és népe. Budapest, 1871. c. művében. Visszapillantás közgazdaságunk egy negyed századára. Bp. 1876 c. művében) és a Fővárosi Statisztikai Hivatal első igazgatójának, Körösy Józsefnek az írásaiban (így az 1857. évi népszámlálás budapesti anyagának utólagos módszeres feldolgozásában és elemzésében) is találunk. Igazi művelője, a történeti statisztika művelésének magyarországi megalapozója azonban a budapesti hivatal második igazgatója, Thirring Gusztáv. Munkáit a statisztikus és történész szaktudását szerencsésen egyesítő tudományos felkészültség jellemzi. Foglalkozik a történeti statisztika elméleti kérdéseivel(Contributions aux questions de source et de méthode de la statistique historique hongroise [Journal de la Société Hongroise de Statistique, 1934. 1—2. sz. 11—39 1.]), feldolgozza a II. József-féle népszámlálás anyagát,

6 nagy szolgálatot téve a magyar tudomány és művelődés ügyének. Kissé keserűen állapítja meg a ,,II. József magyarországi népszámlálásai" c. tanulmányában (Budapest, 1931. Klny. a Stat. Szemle IX. évf. 2. száma.) ,,Ha abban az időben van már statisztikai szerv, amely ezt az anyagot — mely mai fogalmaink szerint szegényes ugyan, de az akkori viszonyok között egy új világot tárt fel a szemlélő előtt — feldolgozza és publikálja, vagy ha akad tudós, aki az anyag fontosságát és értékét felismeri és akinek ez az anyag hozzáférhetővé válik, mennyi üdvös újításra, az állam és a népesség javát szolgáló intézkedésre adhatott volna módot és alkalmat." Feldolgozza az 1804. évi összeírás kérdéskörét, számos monographiát ír a történeti statisztika tárgykörében.

6