Müller Veronika: A tanácsigazgatás szervei, 1950-1970 (Budapest, 1988)

5. Végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei

sz. ut. értelmében megszűnt. Jogutódja a -> tervosztályon alakult beruházási csoport. 5.1.4 DÖNTŐBIZOTTSÁG (MEGYEI). A 167/1950. (VI. 17.) MT sz. r. szerint a ->- terv- és statisztikai osztály mellett kellett megszervezni. Szakfelügyeletét az OT elnöke a KDB vezetője útján látta el. Hatásköre azokra a közületek közötti jogvitás ügyekre terjed ki, amelyekben mindkét fél a megye területén működő tanácsok valamelyikének közvetlen felügyelete alá tartozik, vagy a felek székhelye a megye területén van és az eljárás tárgyának értéke kötbérrel kapcsolatos ügyekben a 300 000 Ft-ot, egyéb ügyekben a 100 000 Ft-ot nem haladja meg. A ÍV hatásköre azoknak a városoknak a területére is kiterjedt, amelyeket az MT az I. Tt. értelmében kivett a megyei tanács működési köre alól. Szervezete: tárgyalásvezető, akit az OT elnöke a terv- és statisztikai osztály előadói közül jelöl ki; tagok: a vb osztályai szakelőadóiból. - - A döntőbizottságokról és a döntőbizottsági eljárásról szóló 51/1955. (VIII. 19.) MT sz. r. és a 152/1955. KDB elnöki ut. értelmében a megyékben - közvetlenül a vb alárendeltségében - ~ működött a KDB szakfelügyelete alatt. Feladata: a népgazdaság szocialista szervezetei között keletkezett vagyoni viták eldöntése; a szocialista törvényesség, a terv- és szerződési fegyelem, az önálló gazdasági elszámolás megerősítése; a társadalmi tulajdon védelme és az egyéni felelősség fokozása. A vasúti fuvarozási ügyek a ->- fővárosi döntőbizottság kizárólagos illetékességi körébe tartoztak. Szervezete: a h» vezetőjéből és az általa kinevezett tárgyalásvezetőből állt. A r. értelmében az mj. városban is szerveztek -> városi döntőbizottságot. Ezek megalakulásáig az mj. város területén felmerült vitás ügyeket továbbra is a rv intézte. A 15/1962. (V. 6.) Korm. sz. r. bővítette feladatkörét az állami, a szövetkezeti és a társadalmi szervezetek között keletkezett polgári jogi vonatkozású viták eldöntésével, a hiányosságok feltárásával. Ennek értelmében feladatkörébe tartozott, tekintet nélkül az eljárás tárgyának értékére, a megye területén működő tanácsok felügyelete alá rendelt felek közti vitás ügyek eldöntése; továbbá a különböző felügyeleti szervek alá rendelt felek között felmerült azon ügyek, amelyekben az eljárás tárgyának az értéke szerződési vagy kötbérügy esetén az egy millió forintot, egyéb ügy esetén pedig a 300 ezer forintot nem haladta meg. Az mj. város területére a továbbiakban nem terjedt ki a illetékessége. - A 45/1967. (XI. 5.) Korm. sz. r. értelmében illetékessége az mj. város területére is kiterjedt. A ~ a továbbiakban az igazságügymin. felügyelete alá tartozott. 5.1.5 EGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLY. A 24/ 1951. (I. 23.) MT sz. r. értelmében alakult meg. Jogelődje a -> közegészségügyi és népjóléti osztály. - - A 173/1951. (LX. 16.) MT sz. r. az «*« keretében az egészségügyi min.-nek közvetlenül alárendelt ->• állami közegészségügyi felügyelő felállítását rendelte el. - A 2126/1954. (IX. 15.) Mt. h. sz. hat. értelmében a ->- szociálpolitikai csoport változatlan feladatkörrel beolvadt az ^-ba. - A 2111/1954. (IX. 15.) Mt. h. sz. hat. értelmében a gyámhatósági feladatok jelentős része az ->• oktatási osztályhoz került. Az ~ ügykörében a gyámhatósági feladatok közül csak a három éven aluli, illetve korhatártól függetlenül a képezhetetlen, fogyatékos, gyógyíthatatlan betegek ellátásának felügyelete maradt. - A 2203/1954. (XII. 24.) Mt. h. sz. hat. megyénként -> KÖJÁL felállítását rendelte el az ~ felügyelete alatt. - A 8200-12/1954. (Eü. K. 24.) EüM sz. ut. szerint az ~-on működő megyei orvosi állást a KÖJÁL-hoz kell átcsoportosítani. A 8/1955. (II. 13.) MT sz. r. az ~-t felsorolja a felállítandó szakigazgatási szervek között. A 129/1955. (Eü. K. 9.) EüM sz. ut. alapján az *v az egészségügyi min. szakfelügyelete alatt áll. Feladata: adminisztratív feladatok; gyógyító-megelőző ellátás; ipari, bánya- és mezőgazdasági dolgozók gyógyító-megelőző ellátása; szak-