Müller Veronika: A tanácsigazgatás szervei, 1950-1970 (Budapest, 1988)

5. Végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei

(nagyobb községekben, szükség esetén az ->- elnökhelyettes) látta el. Az elnök vezette a vb munkáját, intézte a személyzeti ügyeket, fegyelmi jogkört gyakorolt és irányította a vb hivatali szervezetét. A titkár látta el a pénzügyi és közellátási feladatokat, a többi feladatnak az elnök, a titkár (esetleg az elnökhelyettes) közötti megosztásáról az elnök határozott a vb jóváhagyásával. - Az 5203-6/1950. II/8. BM sz. ut. (NML XXIII. 2. NMT VB jkv., Bikki 203-204.) értelmében a vb hivatali szervezetét az I. típusú községeknél az elnök és a titkár, a II. típusú községeknél az elnök, titkár és kezelő, a III. típusú községeknél az elnök, titkár és három adminisztrátor, a IV. típusú községeknél kilenc fő: elnök, elnökh., titkár és hat fős adminisztrációs személyzet alkotta. Az V. típusú községeknél az elnök, elnökh. és titkáron kívül előadókat, illetve csoportokat lehetett foglalkoztatni, a VI. típusú községeknél pedig az egyes községek lélekszámát összeadva határozták meg a községtípust és ennek alapján a hivatali szervezetet. A Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1954. évi VIII. tv. lényegesen módosította a ~ jogállását és feladatkörét, amelyet a II. Tt fejtett ki részletesebben. E szerint a tanács hatáskörébe tartozó szakigazgatási feladatokat a ~ látják el, amelyek egyrészt a vb-nek, másrészt a felettes szakigazgatási szerveknek vannak alárendelve. A szakigazgatási szerveknek önálló intézkedési, irányítási és hatósági jogkörük van, és a jóváhagyott terv és költségvetés, továbbá a megállapított létszám és béralap keretében önállóan gazdálkodnak és intézkednek. Feloldotta ezzel a vb hivatali apparátusának korábbi egységbe kovácsolását. így a ~ a tanács, illetve a vb különös hatáskörű államigazgatási szervei, egyben az államigazgatás országos hatáskörű szerveinek helyi szervei lettek, vagyis kettős alárendeltségben működtek. (A tanácstörvény magyarázata. 639-640.) A ~ működéséért a vb és a felsőbb szakigazgatási szerv (legfelsőbb fokon a min.) egyaránt felelős, s ugyanők megváltoztathatják, vagy megsemmisíthetik a ~ rendelkezéseit. A ~ vezetőjét a felettes szakigazgatási szerv javaslatára a vb nevezi ki, s ugyanő gyakorolja a fegyelmi jogkört is a felettes szakigazgatási szerv előzetes hozzájárulásával. A ~ dolgozóit a ~ vezetője nevezi ki, s gyakorolja felettük a fegyelmi jogkört is. A vállalatok és egyéb szervek is az illetékes ^ közvetlen irányítása alatt állnak, vezetőiket a ~ vezetője nevezi ki. A szakigazgatási szerv vezetője szakágazatának felelős vezetője, aki mind a vb-nek, mind a felettes szakigazgatási szerv vezetőjének felelős az ügykörébe eső feladatok eredményes megoldásáért, továbbá a felettes szervek, a tanács és a vb rendelkezéseinek végrehajtásáért. A vezetése alatt álló szerv munkájáról beszámolással tartozik a tanácsnak, a vb-nek és a felettes szakigazgatási szerveknek. - A 8/1955. (II. 13.) MT sz. r. alapján a szakigazgatási szervek a fővárosban, a megyékben, az mj. városokban, a járásokban, a jj. városokban, a fővárosi és a városi kerületekben osztály (igazgatóság, bizottság), illetőleg csoport vagy önálló előadó formájában működhettek. Az igazgatóságokat a termelés, a forgalom irányításával, általában gazdasági szervező munkával kapcsolatos feladatok ellátására hozták létre, s ennek megfelelően viszonylag nagyobb pénzügyi önállósággal rendelkeztek. A bizottságként működő szakigazgatási szervek abban különböztek a többi szakigazgatási szervtől, hogy testületi szervként működtek. (Fábián L. 625.) Osztály helyett csoportot akkor lehetett szervezni, ha ezt a szakigazgatási szerv feladatainak jellege, terjedelme és a szerv dolgozóinak létszáma indokolta. Önálló előadói ügykör olyan szakigazgatási feladat végrehajtására volt szervezhető, amelynek megoldására csoport létrehozása sem volt indokolt. Eltérő rendelkezések érvényesültek a községekben, ahol a hatásköröknek a község, illetőleg a járás közötti megoszlása folytán a szakigazgatási feladatok részben a községi, részben pedig a járási szervek útján valósultak meg. A járási tanács községekben működő szakigazgatási szerveit a járási szakigazgatási