Müller Veronika: A tanácsigazgatás szervei, 1950-1970 (Budapest, 1988)

5. Végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei

5. VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG SZAKIGAZGATÁSI SZERVEI 5. VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG (HIVATALI SZERVEZETE) SZAKIGAZGATÁSI SZERVE(I). Az í. Tt. és végrehajtási rendelkezései (1. tanácsszervezet) határozták meg a vb hivatali szervezetére vonatkozó részletes szabályokat. Eszerint a vb hivatali szervezete egyrészt a vb elnökének, másrészt pedig a felsőbb szakigazgatási szerveknek (szakminisztériumoknak) az irányítása alatt állt. A felsőbb szervek azonban fontos ügyekben csak a vb elnökén keresztül érintkezhettek a "^-vel. Kevésbé fontos általános érvényű ut.-aikat közvetlenül az illetékes osztályvezetőkhöz intézhették, egyidejűleg azonban közölniük kellett azt a vb elnökével is. Kisebb jelentőségű ügyekben a felsőbb szerv az osztályvezetőkkel közvetlenül érintkezett. - — Feladatát 1. az egyes szakigazgatási szerveknél. - - Szervezete: Az I. Tt. olyan szervezeti rendszert intézményesített, amelyben a szakigazgatási apparátus a vb hivatali szerveként, belső szervezeti egységek (osztályok) formájában működött. Ez a követelmény azonban nem terjedt ki a községi vb-k hivatali szervezetére. Az osztályok egy hivatali szervezetet alkottak, s az ügyeket csak döntésre készítették elő, egy-egy kisebb jelentőségű ügyben kaptak ugyan intézkedési jogkört, de ilyenkor is a vb nevében jártak el. Külön-külön egyik sem rendelkezett hatósági jogkörrel. A vb volt a hatóság. (A tanácstörvény magyarázata. 638 -639., Fábián L. 621.) Az alsóbb fokú tanács vb hivatali szervezetében megalakítandó osztályok számát és ügykörét a vb javaslatára a megyei vb állapította meg, határozatát azonban jóváhagyásra az MT elé kellett terjeszteni. A megyei vb osztályainak számát és ügykörét - a vb javaslatára - az MT állapította meg. Az osztályok munkáját állami alkalmazottak végezték, akiknek kinevezése, áthelyezé• se és elbocsátása a vb hatáskörébe tartozott. A fontosabb ügykört ellátó alkalmazottak esetében azonban ezt a jogkört csak a felsőbb vb, illetve szakmin. jóváhagyásával gyakorolhatta. A 143/1950. (V. 18.) MT sz. r. értelmében a megyei vb és a budapesti városi tanács vb hivatali szervezete 1950. június 15. után kezdte meg működését. A r. értelmében a vb hivatali szervezete a megyékben átvette az alábbi szervek tennivalóit: a főispán és a megyei önkormányzat összes szervei, OT kirendeltsége, KSH kirendeltsége. Munkaerőtartalékok Hivafala kirendeltsége, pénzügyigazgatóság, mezőgazdasági igazgatóság, megyei földhivatal, állami mezőgazdasági gépüzem megyei alközpontja, kereskedelmi igazgatóság, államépítészeti hivatal, a népnevelési igazgatás megyei szervei, tankerületi főigazgatóság, sportfelügyelőség, szociális felügyelőség; Budapest fővárosban: a fővárosi Önkormányzat összes szervei a kerületi szervek kivételével, OT fővárosi kirendeltsége, fővárosi pénzügyigazgatóság, mezőgazdasági igazgatóság, kereskedelmi igazgatóság, tankerületi főigazgatóság. A vb hivatali szervezete keretében általában az alábbi osztályokat kellett felállítani: a megyékben: pénzügyi o., -> terv- és statisztikai o., igazgatási o., ->- ipari o., ->- kereskedelmi o., mezőgazdasági o., ->- építésügyi o., közlekedési o., -> oktatási és népművelési o., -> közegészségügyi és népjóléti o., munkaerőgazdálkodási o.; Budapest fővárosban: ->• pénzügyi o., -> terv- és statisztikai o., ->• igazgatási o., ->- ipari o., ->- kereskedelmi o., mezőgazdasági o., építésügyi o., közlekedési o., oktatási o„ ->• népművelési o., ->- közegészségügyi és népjóléti o., munkaerőgazdálkodási o., ->- lakásgazdálkodási o. A belügymin.-nek az érdekelt min.-ekkel és a