Müller Veronika: A tanácsigazgatás szervei, 1950-1970 (Budapest, 1988)
3. Állandó bizottságok
ésszerű felhasználása; a takarékossági szempontok érvényesítése; a költségvetési előirányzattal szemben elérhető megtakarítás; a költségvetési hitelmaradvány, hiteltúllépés; a tanácsok saját bevételei; adóbevételi tervek és azok végrehajtása; a tanácsi intézmények költségvetési gazdálkodása; a tanácsi vállalatok pénzellátása; nyereségrészesedése; a szellemi szabadfoglalkozásúak, a kisiparosok és kiskereskedők adóztatása; a felújítási, kisebb építési és beszerzési hitelek lekötésének állása; az alábbi hatósági ügyekben állásfoglalás: adómentesség és adókedvezmény engedélyezése; adótörlésnél (elévülés címén) tett kérelem elbírálása; adóelengedés (méltányosság címén); részletfizetési kedvezmények, halasztások engedélyezése; behajthatatlan adó törlése; általános jövedelemadóval kapcsolatos engedélyek megadása; idős vagy csökkent munkaképességű kisiparosok és magánkereskedők adókedvezménye mértékének megállapítása; ideiglenes házadó mentesség, helyreállítási és átalakítási házadó kedvezmény, valamint felújítási házadó kedvezmény megadása; honvédelmi hozzájárulás fizetése alóli mentesség megállapítása; községfejlesztési hozzájárulás mérséklésére vagy törlésére irányuló kérelem elbírálása; ideiglenes mentesség engedélyezése a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója alól az újonnan telepített erdők, illetőleg szőlő- és gyümölcsterület után; a szőlő felújítással kapcsolatban engedélyezhető adókedvezmény megadása; a mezőgazdasági lakosság folyó évre kivetett általános jövedelemadójának elengedése; a mezőgazdasági lakosság jövedelemadójának lovak, öszvérek elhullása miatti törlése; elemi csapások által okozott károk esetén a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójából törölhető adó mérséklése; a kivetett tsz jövedelemadó törlése vagy csökkentése a föld termésében bekövetkezett elemi csapás által okozott kár miatt; növendékmarhák után járó adókedvezmény megadása. Szervezete: költségvetési; adóügyi; vállalatgazdálkodási; takarékossági albizottságok. - Az 1965. évi 8. sz. tvr.-ben biztosított felh.-t 1. állandó bizottság. 3.1.17 SZOCIÁLPOLITIKAI BIZOTTSÁG. L. közegészségügyi és népjóléti bizottság. 3.1.18 TERV- ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG. Az MT az 1069/1956. (VII. 29.) Mt. h. sz. hat.-ában a tanácsi tervmunka megjavítása érdekében javasolta a megyei, fővárosi, mjv., járási és jjv. tanácsoknak, hogy szervezzenek ^-ot. 3.1.19 TERV- ÉS STATISZTIKAI BIZOTTSÁG. Az I. Tt., illetve a 143/1950. (V. 18.) MT sz. r. értelmében alakult meg. L. állandó bizottság. Az 5200-8/1950. II/8. BM sz. ut. alapján feladata: a tervberuházások végrehajtásának figyelemmel kísérése; javaslattétel a tervteljesítésnél mutatkozó lemaradások kiküszöbölésére, azoknak az irányelveknek és keretszámoknak a figyelemmel kísérése, amelyek szerint az egyes évek tervgazdálkodását ki kell alakítani; a különböző népgazdasági ágak beruházási összehangolásának ellenőrzése ; véleménynyilvánítás az engedélyezett keretszámoknak a súlypontok alapján történő szétbontására; véleményadás a termelési-fejlesztési tervekről; a statisztikai adatfelvétel eredményes és határidőn belüli elkészítésének ellenőrzése. A ~ tagjainak száma: hét-kilenc. - - A "V 1954ig működött. (A helytörténetírás levéltári forrásai III. 142.) 3.1.20 VÁROS- ÉS KÖZSÉGGAZDÁLKODÁSI BIZOTTSÁG. Az 1-32/1954. MTE sz. ut.-sal létrehozott ->- város- és községgazdálkodási osztály véleményező, javaslattevő és ellenőrző szerveként ~-ot hoztak létre. - — Feladatát a szakigazgatási szerv feladatkörének megfelelően alakították ki. (NML XXIII. 1. NMT tü. jkv. 4/ 1954.) A II. Tt. és az 1954. évi 18. NET sz. hat. felsorolja a felállítandó állandó bizottságok között az ->- építési és közlekedési bizottság helyett. A II. Tt. és az 1954. évi 18. NET sz. hat. rendelkezéseit 1. állandó bizottság. - - Az 1957-es
