Müller Veronika: A tanácsigazgatás szervei, 1950-1970 (Budapest, 1988)

3. Állandó bizottságok

3. ÁLLANDŐ BIZOTTSÁG 3. ÁLLANDÓ BIZOTTSÁG. Az í. Tt., illetve végrehajtási r.-ei alapján a ->- tanács ~-okat alakíthatott, és a ->- vb előterjesztésére állapította meg, hogy melyek szükségesek. Az erre vonatkozó hat.-ot a felettes tanács, a megyei és a budapesti városi tanács esetében a belügymin. hagyta jóvá. Az *+* tanácsadó és véleményező szerv. Az I. Tt. ilyen szabályozásából adódóan a bizottsági szervezet az osztályszervezet függvényeként alakult. Tevékenységük egyrészt ezért, másrészt pedig azért kapcsolódott a vb-hez, mert működéséről, illetve az osztályok munkájával kapcsolatos tapasztalatairól a vb-t kellett tájékoztatnia, s csak szükség esetén tehetett a tanácsnak közvetlenül jelentést. (Beér J. 185-186.) - - Feladata: a vb hivatali szervezetében működő egyes osztályok munkájának támogatása és ellenőrzése, valamint egyes különleges feladatok ellátása. Az "v nem láthatott el ügyintézői tevékenységet és ügydöntő hat.-ot sem hozhatott. Az ~ működéséről és az osztály munkájával kapcsolatos tapasztalatairól a vb-nek számolt be, de szükség esetén közvetlenül a tanácsnak is tehetett jelentést. A bizottságok tagjainak megbízatása a tanács működésének befejezéséig tartott, de a tanács a bizottságok összetételét bármikor megváltoztathatta. A tanács tagjai sorából az ~-ok mellett egyes különleges ügyek előkészítésére vagy intézésének ellenőrzésére ideiglenes bizottságokat is alakíthatott. - - Szervezete: A 143/1950 (V. 18.) MT sz. r. értelmében a megyei tanács és a budapesti városi tanács ~-ai tagjainak száma legalább öt és legfeljebb kilenc lehetett. Az ~-nak nemcsak a tagjait, hanem az elnökét és helyettesét is a tanács jelölte ki. Az *v üléseire az elnök tanácskozási joggal olyan személyt is meghívhatott, aki nem volt tagja az ^-nak. Az ^-ok mellé az érdekelt osztály alkalmazottai közül a vb elnöke előadót jelölt ki, aki az ~ adminisztrációját végezte és az üléseken tanácskozási joggal részt vehetett. Az elnök meghívására a bizottság ülésén köteles volt részt venni és a kért felvilágosításokat megadni az érdekelt osztály vezetője is. - A 196/1950. (VII. 25.) MT sz. r. értelmében az ~ szervezetére és működésére vonatkozó szabályzat kiadásáról a belügymin. külön fog intézkedni. A 254/1950. (X. 21.) MT sz. r. szerint a községi feladata: működési körében a dolgozók javaslatainak feltárása és összegyűjtése; a tanács segítése abban, hogy a dolgozókat az állam helyi feladatainak megoldásában Való részvételre szervezze és mozgósítsa; közreműködés a tanács és a vb alá tartozó szervek munkájának, továbbá a felsőbb szervek, a tanács és a vb rendelkezései végrehajtásának ellenőrzésében. Szervezete: az ~ tagjainak száma legalább öt és legfeljebb kilenc. A továbbiak megegyeznek a 143/1950. (V. 18.) MT sz. r.-ben leírtakkal. A vb alkalmazottja köteles az *>* ülésén részt venni és a kért felvilágosításokat megadni. A II. Tt. szerint a tanács a dolgozók széles tömegeinek az állami ügyek intézésében való tevékeny részvételére, a tanács feladatainak eredményesebb ellátására és munkájának folyamatos elősegítésére okat és ideiglenes bizottságokat alakíthatott, amelyek a tanács javaslattevő, véleményező és ellenőrző szerveinek minősültek. Az ^ csak az őt megválasztó tanácsnak volt alárendelve, s a tanácsnak a működéséről köteles volt beszámolni. Az r» és a vb egymást segítette és tájékoztatta, a vb vagy annak tagja nem adhatott ut.-t az ^-nak. Ha az <>» a vb-nek javaslatot tett, azt a vb a beterjesztéstől számított 30 napon belül köteles volt megtárgyalni. A