Müller Veronika: A tanácsigazgatás szervei, 1950-1970 (Budapest, 1988)

1. Tanács

lépett hatályba. A fővárosi, a megyei, a járási és az mjv. tanács az alárendelt tanácsnak az Alkotmányba vagy egyéb jogszabályba ütköző hat.-át és r.-ét megsemmisíthette, illetőleg megváltoztathatta. Az országgyűlés és a NET pedig rendelkezett nemcsak a törvénysértő, hanem a dolgozó nép érdekeit veszélyeztető hat.-ok és r.-ek megsemmisítésének, valamint megváltoztatásának a jogával. A felettes vb, legfelsőbb fokon az MT felfüggeszthette az alsóbb fokú tanácsok jogszabályba ütköző hat.-ának vagy r.-ének végrehajtását, de köteles volt a felfüggesztett hat.-ot vagy r.-et döntés végett a vb-t megválasztó tanácshoz, illetve a NET-hez felterjeszteni. A tanács ülésének előkészítésére, összehívására és a tanácskozás rendjére vonatkozó részletes szabályokat az 1954. évi 16. és 17. NET sz. hat.-ok állapították meg. A fővárosi, a megyei és az mjv. tanács legalább háromhavonként, a járási, a jjv., továbbá a városi (fővárosi) kerületi tanács legalább kéthavonként, a községi tanács pedig legalább havonként köteles volt ülést tartani. A tanács összehívásáról a vb gondoskodott. Erre köteles volt a felettes államhatalmi szervek, valamint vb-k és az MT rendelkezése alapján, továbbá a tanácstagok egyharmadának indítványára. A tanácstagok választásáról és visszahívásáról részletes előírásokat az 1954. évi IX. tv., majd az 1966. évi III. tv. és végrehajtási r.-eik határozták meg. A tanácsok tagjait a tanács működési területének választópolgárai - a tanács működési területén alakított választókerületenként - négyévi időtartamra választották. A II. Tt. szerint a tanácstagok száma a fővárosi tanácsban mintegy 5500 lakosonként egy, a megyei tanácsokban legalább 70, legfeljebb 110, a járási tanácsokban legalább 30, legfeljebb 60, az mjv., jjv. tanácsokban legalább 80, legfeljebb 200, a fővárosi kerületi tanácsokban legalább 80, legfeljebb 200, az mjv. kerületi tanácsokban legalább 50, legfeljebb 120, a községi tanácsokban legalább 11, legfeljebb 100 lehetett. A tanácsok tagjainak számát az állandó lakosok számának figyelembevételével - az előbbi keretek között - a közvetlen felettes tanács, a fővárosi, a megyei és az mjv. tanácsok tagjainak számát pedig a NET állapította meg. A tanács többnapos ülésszakot is tarthatott, ha a tárgyalásra kerülő feladatok jelentősége és terjedelme azt megkívánta. A tanácsülésnek a vb által összeállított és előterjesztett napirendjéről a tanács határozott, de köteles volt a felsőbb államhatalmi szervek és vb-k, valamint az MT által meghatározott kérdéseknek a megtárgyalására. A tanács ülései általában nyilvánosak voltak, ezért az ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos módon idejekorán értesíteni kellett. Rendkívüli esetben a tanács zárt ülés tartásáról határozhatott. Tanácskozási joggal részt vehettek a tanácsülésen - a zárt ülésen is - a felsőbb államhatalmi szervek, az MT, a felettes vb-k tagjai és kiküldöttei, valamint a területileg illetékes ügyész és felettesei, továbbá az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásán minisztériumok és az egyéb országos hatáskörű szervek, illetve a felettes szakigazgatási szervek kiküldöttei. Ha a tanács az alája nem rendelt szerv munkáját, beszámolóját vagy javaslatát tárgyalta, e szerv vezetőjét tanácskozási joggal meg kellett hívni a tanácsülésre. A szakigazgatási szervek vezetői kötelesek voltak a tanácsülésen részt venni és az ügykörüket érintő kérdésekre felvilágosítást adni. A tanácsülést a tanácstagok közül a tanács által esetenként választott elnök vezette. A határozatképességhez a tanácstagok több mint felének a jelenléte volt szükséges. Ennek hiányában a tanácsülést nyolc napnál nem későbbi időpontra ismét össze kellett hívni. A tanács határozatait szótöbbséggel hozta, szavazategyenlőség esetén az ülés elnökének szavazata döntött. A tanács nyílt szavazással határozott. A tanácstagok általános választását az országgyűlés, illetve a NET tűzte ki, biztosította a tanácstagok választásának és visszahívásának törvényességét, elvi útmutatást adott a tanácsok működésére és fejlesztésére. E szerveknek jogában állt megsemmisíteni, illetőleg megváltoztatni a ta-