Müller Veronika: A tanácsigazgatás szervei, 1950-1970 (Budapest, 1988)

1. Tanács

mát. - A 196/1950. (VII. 25.) MT sz. r. és a 254/1950. (X. 21.) MT sz. r. értelmében az alsóbb szintű tanácsok esetében erről a felettes tanács határozhatott. - A NET a tanácstagok választását az 1950. évi 31. sz. tvr. alapján 1950. október 22-ére tűzte ki. - A 143/1950. (V. 18.) MT sz. r. értelmében a tanácsok tagjait és póttagjait a választások megtartásáig a Magyar Függetlenségi Népfront szervei jelölték ki és hívhatták vissza. - - A ~ feladata: a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenység vezetése; a tv.-k és a felsőbb r.-ek végrehajtása; az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szervek irányítása és ellenőrzése; az állami rend és a közvagyon védelmének elősegítése; a dolgozók jogainak oltalmazása; a helyi gazdasági terv és költségvetés megtárgyalása és elfogadása, azok végrehajtásának ellenőrzése; a helyi jellegű gazdasági vállalatok munkájának irányítása és ellenőrzése; a dolgozók szövetkezeteinek támogatása; az alsóbb tanácsokhoz általános jellegű irányítást tartalmazó ut.-ok kiadása; a vb megválasztása és a vb-nek vagy tagjainak visszahívása; az alsóbb vb és tagjai megválasztásának és visszahívásának jóváhagyása; a tanács állandó és ideiglenes bizottságainak megalakítása; a jogszabályok által meghatározott esetekben a vb határozatai ellen irányuló jogorvoslatok elbírálása; az alsóbb tanácsoknak az Alkotmányba vagy alkotmányosan hozott jogszabályba ütköző r.-einek, hat.-ainak és intézkedéseinek a megsemmisítése és megváltoztatása; intézkedés a jogszabállyal hatáskörébe utalt minden ügyben. Az I. Tt.-nek az egyes tanácsfokozatokra irányadó végrehajtási r.-ei tartalmaztak előírásokat a tanácsok költségvetéseinek megállapítására. A tanács költségvetésébe fel kellett venni minden olyan bevételt és kiadást, amelyeket feladataik ellátása céljából részükre előirányoztak. A járási, városi és községi tanácsok költségvetését a megyei tanács költségvetése, a budapesti kerületi tanácsok költségvetését a budapesti városi tanács költségvetése egyesítette tárcánként és területi összegezésben. A költségvetést a felettes tanács, a megyei és a budapesti városi tanácsok esetében pedig az MT hagyta jóvá. Ugyancsak a tanács költségvetésébe kellett beállítani az irányítása alá tartozó vállalatok nyereségét, illetőleg veszteségét. (Azt, hogy mely vállalatok tartoztak a tanácsok irányítása alá, az illetékes min. előterjesztésére az MT határozta meg.) A helyi tanácsok működési területükre kiterjedő hatállyal olyan állandóbb jellegű szabályozást igénylő jelentős kérdésben, amely feladatkörüket nem haladta meg, szabályrendelet elnevezéssel hozhattak helyi r.-eket. A szabályrendelet alkotásának különösen a felsőbb jogszabályok végrehajtása körében volt helye, amelyekkel - ideértve a felsőbb tanács szabályrendeletét is - nem ellenkezhettek. A szabályrendelet kihirdetése előtt a felsőbb vb, illetve az MT jóváhagyását igényelte. Jóváhagyásnak minősült az is, ha a felsőbb vb, illetve az MT a szabályrendeletre a felterjesztéstől számított 15 napon belül nem nyilatkozott. A szabályrendeletet a vb elnöke és titkára írták alá, és azt a jóváhagyás után a helyi szokásoknak megfelelően kellett kihirdetni. A szabályrendelet - hacsak nem tartalmazott eltérő rendelkezést - kihirdetésével lépett hatályba. A NET, valamint az MT megsemmisíthette és megváltoztathatta a helyi tanácsoknak az Alkotmányba ütköző vagy a dolgozó nép érdekeit sértő szabályrendeleteit, határozatait vagy intézkedéseit. A felsőbb tanácsok az alárendelt tanácsoknak azokat a rendeleteit, határozatait vagy intézkedéseit semmisíthették és változtathatták meg, amelyek az Alkotmányba vagy alkotmányosan hozott jogszabályba ütköztek. - Noha a Tt. deklarálta a elsődleges szerepét, de ehhez nem biztosított megfelelő szervezeti-jogi garanciákat. Nem határolta el pontosan a ^ és a vb hatáskörét, így az általános helyettesítő jogkörrel felruházott vb vette át a gyakorlatban a ~ funkcióját. (A tanácstörvény magyarázata. 55.) - - Működés: A tanácsok szükséghez képest tartották üléseiket, azonban erre a megyei tanácsok háromhavonként, a járási, a városi és a városi kerületi tanácsok kéthavonként, a községi