Szigetvári István: A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején (Budapest, 1959)

I. Fejezet Mezőgazdasági termelőszövetkezetek

velük, felfogták a „nesze semmi, fogd meg jól" alkalmazását. Szegényes cselédsorsukba forró levegőt kevert a kitavaszodni látszó napfény. Látták, tudták, érezték: itt az ideje a munkának. És a földdel még mindig nem történt egyéb, mint Kálkápolnán egy rokkant nevét könyvbe iktatták.

1 Napról napra fokozódott a türelmetlenségük, napról napra nehezebb gondok rakódtak az agyukra, és napról napra nagyobb köd vette körül őket: „Hol a föld, amit ígértek?" Már-már meggyulladt alattuk a szalma, kirobbant a lefojtott, a mesterségesen elzárt elkeseredés hatalmas ereje; amikor megérkezett a szocialista termelőszövetkezetet megalakító bizottság. Folyó hó 4-én délután a községháza tárgyaló termében összegyűlt a munkástanács néhány tagja, a földmunkások, a törpebirtokosok és kisgazdák bizalmi férfiai, akikkel rövid értekezletet tartott a kiküldött bizottság. Este 7 órára a Marcalit körülvevő uradalmak cselédsége a polgári iskola udvarára gyülekezett, majd a tanterembe mentek. Tóth József tanár elvtárs nyitotta meg a gyűlést, majd a kiküldöttek beszéltek. Rámutattak a termelőszövetkezet előnyeire, a földbirtokreform óriási hátrányaira, azután a következő határozati javaslatot nyújtották be: „Minthogy a földbirtokreformnak parcellázás útján való keresztülvitele sem a földet nem juttatja elég gyorsan az igényjogosultak birtokába, sem a termelés folytonosságát nem biztosítja, mondja ki a közgyűlés, hogy a helybeli igényjogosultak földigényüket szövetkezeti gazdálkodás formájában óhajtják érvényesíteni, s követeli, hogy a Marcali körül elterülő uradalom (területe 15 558 kat. hold, tulajdonosa Széchenyi Andor Pál gróf) teljes felszerelésével haladéktalanul az igényjogosultak, illetve az ezekből alakítandó szövetkezetnek birtokába adassék. Ennek megtörténtéig is a birtokbavételt a közgyűlés megbízottjai útján azonnal foganatosítja, s a birtokokon való rendelkezést a jelen pillanattól kezdve átveszi." A cselédek megértve a történelmi pillanat fontosságát, dörgő éljenzéssel fogadták el a határozati javaslatot.

2 Tollat ragadott a munkáskéz, és boldogságtól sugárzó arccal, remegő kezekkel, kínlódó, édes örömmel írta a nevét az okmányra. Majd egy óra hosszáig tartott a névaláírás. És másnap reggel a kiküldött bizottság átvette a marcali uradalmat és átadta a dolgozó, eddig csak robotoló cseléd elvtársaknak. 1 1919. február 23-án Károlyi Mihály kálkápolnai hitbizományi birtokán a koalíciós kormány „ünnepélyes keretek közt" néhány rokkantnak megváltás ellenében földet osztott. Az akcióval a dolgozók bizalmát akarták megnyerni, de ez nem sikerült, a földosztás kudarccal végződött. s A Somogy megyei termelőszövetkezetek azonos módon alakultak meg. A Kaposvári Központtól kiküldött szervező bizottság tagjai az uradalmak alkalmazottai előtt ismertették a termelőszövetkezeti gazdálkodás lényegét és előnyeit, majd a termelőszövetkezet megalakítására határozati javaslatot terjesztettek a gyűlés elé. A Somogy megyei agrárproletárok a határozati javaslatot mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták.