Szigetvári István: A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején (Budapest, 1959)
II. Fejezet Fogyasztói és értékesítő szövetkezet
126 I9Í9- április 6 A MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETÉNEK VEZÉRIGAZGATÓJA NYOLC ÉVRE ELŐRE FELVETTE A REMUNERÁCIÖT. AZ ÚJSÁG TUDÓSÍTÁSA A Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének direktóriuma megállapította az üzleti könyvekből, hogy a múlt év végén, a forradalom kitörése után, Jeszenszky Pál vezérigazgató, igazgatósági határozat alapján 250 000 koronát fizetett 1 ki magának a szövetkezet pénztárából, nyolc évre előre, 1926-ig, vezérigazgatói remuneráció címén, egy évet 31 250 koronával számítva. Ezenfelül még három hónapra reprezentációs költséget is vett fel Jeszenszky. A direktórium elhatározta, hogy a volt igazgatóságot felelősségre vonja és a forradalmi törvényszéktől kérni fogja, hogy a szövetkezet kárát térítsék meg. Az Újság, 1919. ápiilis 6. 127 1919. november 28 ADATOK A MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETÉNEK TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ALATTI MŰKÖDÉSÉRŐL 1919. március 22-én a bizalmi testület Dezsényi László raktárnok vezetésével közölte Jeszenszky Pál vezérigazgatóval és az igazgatóság tagjaival, hogy a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete vezetését az általuk választott direktórium veszi át. A direktórium tanácsadója Harsány Oszkár volt ügyvezető igazgató volt. 1919 június közepén a Tanácsköztársaság elrendelte a szövetkezet felszámolását, helyiségeibe a Szocializált Gazdaságok Országos Központját telepítette be. A központ a szövetkezet alkalmazottait átvette. Az igazgatóság összetétele a Tanácsköztársaság bukása után a következő volt: elnök Eszterházy Miklós, az igazgatóság tagjai között pedig gróf Ambrózy Gyula, gróf Csekonics Sándor, gróf Teleki Tibor és dr. Nagy Ferenc szerepel. A szövetkezet első ténykedése az volt, hogy az 1918—1919-es üzletév eredményéből 200000 korona támogatást szavazott meg az OMGÉ-nak. Kivonatos közlés. — Mezőgazdák. 1919. november 28. 3. sz. 1 Helyesen: fizettetett.
