Szigetvári István: A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején (Budapest, 1959)
A szövetkezetügy a tanácsköztársaságban
megye termelőszövetkezeti gazdaságai április végén 17 vagon élőállattal, 40 vagon gabonával, 68 vagon burgonyával, 2 vagon főzelékkel, % vagon tojással és 4 vagon baromfival (54) segítették a közellátást. Ugyanilyen jelentős volt a Pápa kerületi, a nagykanizsai és a szombathelyi termelőszövetkezeti központ támogatása. A dunántúli termelőszövetkezetek fáradozásainak jelentősége abban volt, hogy a szállítmányok állandósultak, és a termelőszövetkezetek, ha szűkösen is, de a honvédő háború idején is ellátták Budapestet a legfontosabb és legszükségesebb élelmiszerekkel: kenyérrel, hússal és zsírral. A főváros munkásságának segítséget jelentett, hogy a termelőszövetkezetek időnként zöldség- és főzelékféléket is tudtak szállítani. Június első napjaiban a kaposvári termelőszövetkezeti központ a megyei kastélykertek teljes gyümölcs- és zöldségtermését átadta Budapest közellátására. 30 Állandóan érkeztek hasonló szállítmányok az ercsi, nagylángi, iszkaszentgyörgyi, sárszentmihályi és tatai termelőszövetkezetektől. A kertgazdálkodást, a kertészeti kultúrát a kapitalista korszak az egész országban elhanyagolta. A kertgazdálkodást a bolgárkertészek monopolizálták. A Földművelésügyi Népbiztosság igyekezett ezen a helvzeten segíteni, hogy a szűkös élelmiszerkészletek zöldség- és főzelékfélékkel is pótolhatók legyenek. A Földművelésügyi Népbiztosság kertészeti főosztályának kezdeményezésére Budapesten és környékén kertészeti termelőszövetkezetek létesültek, melyek a szakmunkásokon kívül 1000 budapesti szellemi munkásnak is kenyeret, megélhetést adtak. Budapesten és közvetlen környékén 20 kertészeti termelőszövetkezet működött. Közülük a legsikeresebben az úilóversenytéri termelőszövetkezet dolgozott, amely nemcsak intenzív zöldségtermeléssel, hanem gomba- és baromfitenyésztéssel is foglalkozott. (83.) A kertészeti termelőszövetkezetek sikeres működése a bolgárkertészeknek is ösztönzést adott arra, hogy szövetkezetbe tömörüljenek. 4 A honvédő háború a termelőszövetkezetektől is áldozatokat kívánt. A legérzékenyebb áldozat a marhaállomány s%-ának átadása volt. Máius 31-én a Földművelésügyi Népbiztosság az állomány újabb 3%-ának rekvirálására adott ki rendeletet. Í60I A termelőszövetkezetekben tevékenykedő volt földbirtokosok, bérlők és gazdatisztek a rekvirálást a szövetkezeti tagság izgatására, elégedetlenségének a felkeltésére használták fel. Az ellenforradalom 30 OL Földm. Népb., 1094/1919. ü. az.
