Szigetvári István: A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején (Budapest, 1959)

I. Fejezet Mezőgazdasági termelőszövetkezetek

Minthogy azonban a föld proletárjainak nincsenek tőkéi, és nem tudják megvárni a jövedelem felosztását, az osztalékra előlegül mindenki megkapja azt a konvenciót, amelyet a kollektív szerződésekben a vármegye területén megállapítottak. Ezenfelül iparcikkeket, cipőt, ruhát is kapnak a szövetkezeti tagok. Ezekért nem fizetnek semmit, hanem e cikkek pénzbeni ellenértékét a szövetkezeti tagok terhére könyvelik el, és a gazdaságok jövedelmének a felosztásánál fogják ezeket az összegeket az egyes tagok részéből levonni. Egyébként a Budapest környékén megalakult és alakulásban levő szövetkezetek kötelékébe bevonják az iparosokat is, akik a jövőben a szövetkezeti tagok részére fognak dolgozni és e munkájukért a szövetkezet jövedelméből szintén rendes jutalékot kapnak.

1 Országos Központi Szövetkezeti Értesítő, XXI. évf. 1919. 12. sz. 76 1919. július 5 ADATOK A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK PÁPAI KERÜLETI KÖZPONTJÁNAK MŰKÖDÉSÉHEZ A szocialista termelőszövetkezetek pápai kerületének központja már teljes üzemben van, és e kerülethez Veszprém megyéből a pápai, Vas megyéből a celldömölki és Sopron megyéből a csornai járások tartoznak.

2 Eddig a pápai és celldömölki járásokban levő ioo holdon felüli gazdaságok lettek szocializálva, éspedig a pápai járásban 41 060 kat hold, a celldömölki járásban pedig 41 579 kat. hold. A pápai járás 8 főintézőségre és 30 intézőségre lett beosztva. A központ eddig 37 vagon gabonát, 43 vagon burgonyát, 1 vagon hagymát, 40 láda tojást, a vagon sózott uborkát, 324 db juhot és 53 db vágómarhát küldött Budapestre a főváros élelmezésére. A központban levő műszaki osztály, melynek élén Imreh Albert főmérnök áll, a következő szakosztályokból áll: földmérési és térképészeti, gépészmérnöki, kultúrmérnöki, építészeti és út-vasútépítési szakosztályok. Az összes műszaki szakosztályokat nagy gyakorlattal bíró szakmérnök-munkások intézik. A nagy anyaghiány miatt a gazdálkodás intenzívebbé tételét, talajjavítási, mezei vasútépítési, cselédlakásépítési, telefon és villany1 A Budapest környéki községek iparosait a Pest megyei direktórium külön szövetkezeti formába, kisipari termelőszövetkezetekbe tömöritette. [Szövetkezeti firtesítő. 1919. 17. sz.) 2 A termelőszövetkezetek területi központja nem mindig a megye székhelyén alakult meg, és illetékességének kiterjedése nem minden esetben esett egybe egy-egy megye területével. A központok megszervezésénél a Földművelésügyi Népbiztosság elsősorban a köztulajdonba vett nagybirtokok kiterjedésére, összefüggéseire és gazdasági központjaira volt figyelemmel. Ilyen szempontok miatt történt a termelőszövetkezetek pápai kerületének a felállítása is.