Szigetvári István: A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején (Budapest, 1959)

I. Fejezet Mezőgazdasági termelőszövetkezetek

73 I9I9- május 13 TERMELŐSZÖVETKEZET ALAKULT A VESZPRÉM MEGYEI PUSZTASZENTMIHÁLYFÁN Veszprém megye déli részében legutóbb alakult meg Enying, Lajoskomárom és Mezőkomárom határában 13 pusztán mintegy 20000 magyar holdon egy termelőszövetkezet. Az alakuló gyűlést a Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetségének újhódosi helyi csoportja hívta össze. A 13 pusztának 600 főnyi gazdasági alkalmazottja egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy az esztergomi főkáptalan és a Draskovich örökösök földjét ezentúl saját hasznukra akarják megművelni. Ügy a gazdasági, mint a községbeli munkások kötelezték magukat a kollektív szerződés pontos betartására. A termelőszövetkezet központja a veszp rém—dombóvári vasútvonal mentén fekvő Pusztaszentmihályfa és a szövetkezet hét körzetre oszlik. Megkezdődött az élő és holt leltár felvétele és a legnagyobb serénységgel folyik a munka az összes földeken. Világszabadság, 1919. május 13. 48. sz. 74 1919. május 14 OSWALD MIHÁLY JÁRÁSI BIRTOKBIZTOS TÁVIRATA: A SZOLNOK MEGYEI NAGYKÖRŰ KÖZSÉG HATÁRÁBAN TERMELŐSZÖVETKEZET LÉTESÜLT Nagykörű község határában Csataszög és Forráspart 1900 holdas gazdaságok a mai napon a munkásnépnek szövetkezeti alapon szóbelileg átadattak, kérek jóváhagyást, mely után a leltározást hivatalból is megejtjük, az átvételről írásbeli jelentést adandunk, volt tulajdonos a gazdaságot önként elhagyta három hete, és most Bíró Sándor nagykörűi birtokrendező biztos bízatott meg annak kezelésével, menekült állatok számáról

1

, hovatartozandóságáról és járásomban! elhelyezéséről holnap, hazaérkezésem után Apátiból, teszek jelentést. Oswald Mihály járási birtokbiztos Eredeti távirat, — 01 Földm. Népb. 2049/1919. VII. sz. 1 A Tiszántúl katonai kiürítésekor az intervenciós támadás elől megmentett állatállományt először Szolnok és Heves megyében helyezték el.