Éble Gábor: A nagykárolyi gróf Károlyi család leszármazása a leányági ivadékok feltüntetésével (Budapest, 1913)

A család eredete

E szerint a Kaplyon nemzetségből származó Károlyiak első hitelesen kimutatható őse nem Kaplyon András, hanem Kaplyon Jó\sa volt, a ki ii 50—1180 közt élt. Kaplyon Józsa unokája I. Simon az «Ördög» melléknevet nyerte, melyet fia András is viselt, és csak ennek fia Simon vette föl a XIV. században a Károlyi («de Karul») nevet Karul, Karol nevű helységétől éppen úgy, mint unokatestvérei: János a Bagosy nevet Bagos helységtől, Péter a Vetéssy nevet Vetéstől és Márton a Csomakó\y nevet Csomaköz helységtől; de magát a helységet Nagy-Károlyt még apja András nevezte el Karul-nak, bizonyára az ottan nagy mennyiségben tartózkodó karuly (karvaly) madár nevéről. A Nagy-Károlyhoz közeleső egész Kővár uradalma, a mely később mint Kővárvidéke külön vármegyét képezett, annyira gazdag volt karvaly madarakban, hogy Kővárnak és a hozzátartozó mintegy 60 falunak urbáriumai szerint még a XVI. és a XVII. században is adóba a többi közt karvalyokat is adóztak,

1 különösen a szabadosok, vagy pedig karvalypénzt fizettek.

2 Kővárvidéknek egyik helysége: Karuly a is nevét egyenest a karuly madártól és a karuly madárral való adózástól nyerte. Kaplyon Simont a Károlyi név fölvételében testvérei: Miklós, Mihály és Merhard is csakhamar követték. Józsának utódait az oklevelek segítségével 1150-től kezdve már sorjában megállapíthattuk, a mint is a leszármazási táblákból látható. 1 L. Tagányi Károly, dr. Réthy László, Kádár József «Szolnok-Doboka vármegye monographiája». II—VII. köt. a Kővárhoz tartozó falvak leírásánál. 2 A Karuly madarat ugyanis, éppen úgy mint a sólymot, vadászatra használták királyaink és nagyuraink, sőt egyes ázsiai népek még ma is vadásznak vele.