Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

I. A Magyar gyáripar pusztulása munkások erőfeszítései az üzemek megmentéséért

nyilas hadbíróság halálra ítélte és ki is végezte. (A SZUBME és az Izzó kapcsolataival részletesen foglalkozik Lévai Jenó'nek A Margit-körúti vészbírák c. könyve is.) A fent előadottakból kitűnik, hogy a legnehezebb időkben az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Tungsram) minden felelős szerve iparkodott helytállni a helyes értelemben vett emberi és baloldali eszmék mellett, és mindig a németek ellen foglalt állást. Az Izzó nem egy vezetője és alkalmazottja szolgálta, erejének végső megfeszítésével, kötelességtudással, odaadással és hűséggel az igaz emberség és a demokrácia ügyét, figyelem nélkül arra hogy ezen személyek élete ilyen magatartásuk folytán számos ízben közvetlen veszélybe került. Kilencoldalas, géppel írt másolat. — OL Z 601, rendezetlen. 8 ÓZD, 1944. NOVEMBER 7. Az Ózd vidéki bányák munkaügyi választmányának jegyzőkönyve: a munkásság a nyilaskeresztes párt képviselőjével és a katonai parancsnokkal szemben a helyben maradás mellett foglalt állást Jelen vannak: Krausz Sándor bányaigazgató, elnök, dr. Kovách Antal, Urbányi Dezső, Péczely Antal kijelölt tagok, Antal bokor

26 István, Antal eszkera Béla, Barta kató József, Dobos pecsotra Béla, Hasilló Bernát, Kossut Lajos, Kovács Pál, Nagy Bálint, Siatinszki János, Uthi Lajos választott tagok, továbbá dr. Hajabáts Kálmán hadiüzemi személyzeti parancsnok, Haralyi Miklós jegyzőkönyvvezető, Csépányi Danicskó János, Lukács László, Kecse Pál, Markó Gyula, meghívottak. Krausz Sándor bányaigazgató üdvözli a megjelenteket, bejelenti a választmánynak, hogy dacára annak, miszerint több oldalról kijelentették, hogy a munkaügyi választmány már megszűnt, de mert miniszteri rendelet ez ügyben még nem intézkedett, így a fennálló rendelkezések értelmében a munkaügyi választmányt össze kellett hívni.

27 A mai helyzet sok meggondolandó és megfontolandó dolgot vetett fel, ezekre vonatkozólag akarja a választmány tagjainak a véleményét és felfogását megismerni. Különösen előtérbe került a háborús helyzet miatt az esetleges ellenséges behatások következtében a kiürítés kérdése. Remélhető, hogy ez