Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

I. A Magyar gyáripar pusztulása munkások erőfeszítései az üzemek megmentéséért

elszállítását. A készletek felvétele Rajk kormánybiztos kiküldötteinek állandó felügyelete mellett történt és november 11-én befejezést nyert. A készletek elszállítása megkezdődött november 18-án és az részben az SS 11 által rendelkezésre bocsátott uszályokban, részben a HAGYOF 12 uszályaiban történt. Időközben megállapodtunk a Sotex 13 vállalattal Sopronban, hogy nyersanyagainkat bérbe fogják ott feldolgoztatni, és ebből a célból bizonyos nyersanyagokat ő hozzá fogunk diszponálni.Ezzel, valamint a Soproni Fésűsfonalgyárral, továbbá a Szentiványi uradalom­mal Keleden, a Soproni Selyemiparral kötött megállapodásokkal, továb­bá Győrben és Magyaróváron lekötött raktárokkal oly lehetőségeket akartunk biztosítani magunk számára, hogy megóvjuk a kiürítés során elszállított készáruinkat, fonalainkat és nyersanyagainkat a Német­országba való elszállítással szemben. Az elszállítás 6 uszályban és egy vagonban történt, minden uszályhoz kísérőt rendeltünk ki, akinek azt az utasítást adtuk, hogy az áru vagy Győrben, vagy Gönyűben kirakandó ós az Győrött vagy Magyaróváron Frigyes kir. herceg ottani sörgyárának helyiségébe raktározandó be. Az uszályok felett azonban Gönyűben már az SS ottani kirendeltsége rendelkezett, akikkel szállítmánykísérőink több ízben összeütközésbe kerültek. A győri beraktározással, valamint általában a szállítmányok átrakásával Závory nevű tisztviselőnket bíz­tuk meg, akinek azonban csupán 2961 vég cca 125 000 m szövetet sike­rült Győrött a Szt. László kir. út 4. szám alatti épület első emeletén el­helyezni és kb. 920 vég, cca 33 000 m indult el Sopronba a Soproni Se­lyemgyárba és kb. 313 000 m maradt különböző uszályokban, amelyek közül egy Bécs, a többi pedig Dunaremete rendeltetési hellyel indítta­tott el Gönyűből.. . c összefoglalva már most a bombázások, az ostrom és a megszállás alatt bekövetkezett károkat, valamint a Budapest kiürítésével kapcsolatban elszállított árukat és anyagokat is az elveszettek közé számítva, a követ­kező kép mutatkozik: Elpusztult vagy megsérült 12 368 m 2 faépület, mely raktár céljaira szolgált, továbbá 15 071 m 2 tégla-, illetve betonból épült műhelyépület és 995 m 2 lakóház. A műhelyépületekből 10 590 m 2 a W. M. gyár 14 tulaj­dona volt és a Posztógyár bérleti szerződés alapján használta azokat (III. kimutatás). A biztosítási érték alapulvételével az épületeknek kb. 23%-a semmisült meg, melyeknek nagyobb része azonban fából épült raktár volt. A IV. kimutatás szerinti épületkár 1944 közepén, vagyis a bombázások idejében kereken 5,4 millió pengőt tett ki, amelyből saját épületek 3 230 000 pengőt reprezentálnak. c A jelentés a következőkben a Nyugatra elszállított készáruk hollétéről szól. 6 A munkásság ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom