Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

A magyar nagyipari munkásság harca az üzemek megmentéséért,helyreállításáért és a termelés megindításáért, 1944-1945 (Tanulmány)

megszállás pillanatától kezdve világosan látták ezt a feladatot is. A Békepárt

1 március 19-én kibocsátott kiáltványában leszögezte, hogy a német megszállás „az ország kifosztását, százezrek halálát, városaink tönkrebombázását, az ország hadszíntérré válását, hazánk és népünk pusztulását"

2 jelenti, és nemzeti szabadságharcra szólított fel a betolakodók ós cinkosaik ellen. A német megszállás következményei az iparban Magyarország megszállását elsősorban katonai -^-politikai okok idézték elő. A Bárdossy- és Kállay-kormányok 1944. március 19-e előtt is lényegében teljesítették a németek minden gazdasági kívánságát, de a náci vezető körök azon a véleményen voltak, hogy Magyarország csak félkézzel vesz részt a háborúban, és anyagi javakban még nagy, eddig kihasználatlan tartalékai vannak.

3 E. Veesenmayernek, a német különmegbízottnak adott utasításában Hitler külön kiemelte, hogy Magyarország minden erőforrását jobban ki kell használni a „közös hadviselés érdekében".

4 • 1944 áprilisában a német külügyminisztérium, a többi tárcákkal egybehangolva, kidolgozta a Magyarországon folytatandó gazdaságpolitika részletes irányelveit, amely a nyersanyag-szállítások maximumra emelése mellett az egész magyar ipar teljes átállítását tűzte ki célul a német hadiipari termelés kiegészítésére.

5 A március 22-én uralomra került Sztójay-kormány, amelyben a gazdasági miniszteri tárcák a kormánypárt jobboldalához tartozó Reményi—Schneller Lajos, Jurcsek Béla és Szász Lajos, valamint a szélsőjobboldali Magyar Megújulás Párti Kunder Antal kezében voltak, kész volt a németek minden újabb kívánságának teljesítésére. A német megszállók gazdasági céljaik elérése érdekében is a mézeskalács és korbács módszerét alkalmazták. A megszállást követő napokban több — elsősorban zsidónak minősülő — nagytőkést letartóztattak. A Gestapo elhurcolta Chorin Perencet, a magyar finánctőke vezéralakját, a csepeli Weiss-család több tagját, Aschner Lipótot, az Egyesült Izzó 'A KMP Központi Bizottsága 1943 júniusában a pártot formálisan feloszlatta, és tevékenységét 1944. szeptember 12-ig Békepárt néven folytatta. 2

Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből, 1935—1945. Összeállította: Pintér István és Svéd Sándor. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1964. 493. old. 3

Bánki György: 1944. március 19. Magyarország német megszállása. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1968. 146. old. *A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról, 1933— 1944. összeállította, sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt írta: Bánki György, Pamlényi Ervin, Tilkovszky Lóránt, Juhász Gyula. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1968. 789. old. 5 A Wilhelmstrasse és Magyarország, id. m., 829. old.