Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)
II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása
273 BSZKRT = Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. 274 Főintendánsi hivatal = főhadbizottság, a Vörös Hadsereg ellátását irányító szerv. 276 A vállalat tulajdonosai közül Wolfher Gyula és br. Wolfner András koncentrációs táborban elpusztultak. A család tagjai közül egyedül Wolfner Gyula fia, László maradt életben, aki az újpesti bőrgyár vezetését 1945 február végén átvette. A gyár üzemi bizottságával történt nézeteltérése miatt 1945 áprüis végén a gyárral a közvetlen kapcsolata megszűnt, de a vállalat budapesti központi irodájának a vezetését továbbra is megtartotta. A gyár hadiüzemi jellegének megszűnése után, 1945. július 10-én ismét átvette a gyár irányítását. (Az üzemi bizottságok a munkáshatalomórt 1944—1948. i. m. 349. o.) 276 A lábatlani cementgyár a Salgótarjáni Kőszónbánya Rt. üzeme volt. 277 A vállalat helyes cégneve: Esztergomi Kályha- és Agyagárugyár Rt. 278 Keresztes Gyula-féle Esztergomi Ecetgyár. 279 Teljes cégneve: Knorr János Vasöntöde és Gépgyár. 280 Helyesen: Petz Testvérek Iparművek Rt. 181 Teljes cégneve: Jausz Testvérek Általános Műszaki Rt. 282 Rock István Gépgyár Rt.-rŐl van szó. 283 Helyesen: Standard Vülamossági Rt. 884 Teljes cégneve: Gamma Finommechanikai és Optikai Művek Rt. 286 Tóth Ferenc ós Társai Műmalom Rt., Hódmezővásárhely. 286 Riehards Richárd Győri Finomposztógyára Rt. 287 Kaposvár 1944. december 2-án szabadult fel. A cukorgyár vezetősége a helyén maradt. A gyár a felszabadulástól kezdve 1945 májusáig megszakított üzemmel kb. 220 vagon cukorrépát dolgozott fel. 888 A mezőhegyesi cukorgyár 1944. október 7-től 1945 májusáig kb. 1000 vagon cukorrépát dolgozott fel. 889 A Dunai Repülőgépgyár Rt.-t a WM Acél- ós Fémművek Rt., valamint a P.M. Kereskedelmi Bank 1941-ben alapította az ún. magyar—német repülőgépgyártási program megvalósítására. A gyár nagyrészben a német légierőnek gyártott Messerschmidt típusú repülőgépeket és motorokat. Üzemét 1944 tavaszától kezdve több bombatámadás érte. Ennek következtében a gépi berendezést a kőbányai és budatótényi pincékbe telepítették ki, hogy a Steyr Művekkel munkaközösségben ott folytassa a repülőgépmotorok gyártását. A Vörös Hadsereg gyors előnyomulásának a hatására 1944. november 24-én megkezdték a gyárnak Németországba való kitelepítését. A gépi berendezésnek kb. 65%-át uszályokba és vagonokba rakták, majd nagy részét Steyrbe, kisebb részét pedig Augsburgba, a Messerschmidt Művekhez szállították lei. (OL Z 410—5.) A gépi berendezéssel együtt kb. 1000 tisztviselő és munkás is Ausztriába került. A kihurcolt munkavállalókat Lettenben, Ebenseeben, Kattenhausban táborokban helyezték el és teljesen úgy kezelték őket, mint a deportáltakat. Klemens Géza vállalati tisztviselő jelentése szerint több ízben megtörtént, hogy „az osztrák túlkapások ellen a szovjet hadseregnél kerestek védelmet, akik azt meg is adták. Általában véve a szovjet katonaság a magyar lakossággal kivételesen bánt és nagyon szerette." (OL Z 410—5.) 298 Sárkánygyártó gép = a repülőgép testét, karosszériáját előállító gép. 891 v. Kóthay István a WM Acél- ós Fémművek Rt. hadiüzemi személyzeti parancsnoka. 292 A Kossuth-híd, melynek előmunkálatai 1945 májusában indultak meg, a
