Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása

NAPIREND 1. Elnöklő javasolja, hogy az igazgatóság a 3100/1945. ME sz. rendelet értelmében Drucker Géza, Kálmán Henrik, Magyar Pál, dr, Márkus Andor és Nagel Ignác igazgatósági tagokat hívja meg az igazgatóság tagjaivá.

318 Az igazgatóság egyhangú határozattal elfogadja elnöklő javaslatát ós Drucker Géza, Kálmán Henrik, Magyar Pál, dr. Márkus Andor és Nagel Ignác volt igazgatósági tagokat a 3100/1945. ME sz. rendelet értelmében az igazgatóságba visszahívja. 2. Magyar igazgatósági tag beszámol a vállalat helyzetéről. Előadja, hogy a vállalatot igen súlyos háborús károk érték. A Győr várost ért 1944 novemberi szőnyegszerű bombatámadás alkalmával teljesen elpusztult a háromévi fáradságos munkával létesített kikészítő üzem, korábban pedig a festődé és az igazgatósági épület pusztult el. A vállalat háborús kára az 1944. év végén értékben 19 millió pengőt tett ki. A vállalat külső képe 1945 március havában, a felszabaduláskor megdöbbentő volt. A munkásság azonban odaadó, önzetlen munkával, nagy lendülettel kezdte meg a romeltakarítási és helyreállítási munkálatokat. Ennek eredményeképp a vállalat fokozatosan helyreállította üzemének egy részét, s folytatja ez irányú munkálkodását. Ez idő szerint 360 szövőszék dolgozik és üzembe került már a fehérítő üzem is. Az appretúra gépeit a munkások úgyszólván darabról darabra szedték össze. A rekonstrukciós munkálatok vezetését és irányítását Nagel Ignác igazgatósági tag, igazgató végzi. Nevezett a magyar textilipar legelső szakemberei közé tartozik. Páratlan szorgalommal és aktivitással végzi feladatát. A gyár eleinte csak az orosz katonaság részére termelt, ma azonban már a polgári fogyasztás számára folyik a gyártás. Az orosz szállítások tekintélyes veszteséggel jártak. A most folyó gyártás tekintetében a textilipar oly megállapodást létesített a kormányzattal, hogy a produkció 60%-a népruházási célokat szolgál. E megállapodás a Győri Textilművek Rt.-re — különös tekintettel a csökkentett kapacitásra — külön terhes feladatot ró. Nagy nehézséget jelent a nyersanyagkérdés megoldása. 1945 márciusában, közvetlen Győr város felszabadulása

317 előtt, a németek 30 000 kg műselyemfonalat vittek el a gyárból. A nyersanyagellátás problémájának megoldása terén hivatalos körök messzemenő támogatását várják, amely segítség, párosulva a vállalat egyéni iniciativa jávai, eredményre fog vezetni. A felszabadulás után úgy a gyárban, mint Budapesten megalakultak az üzemi bizottságok. A vállalat vezetősége harmonikusan együttműkö-