Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása

erejével a Közlekedésügyi Minisztérium segítségére volt, hogy a híd minél előbb megépüljön. Szállítóeszközöket bocsátott a hídépítő vállalat rendelkezésére; a közellátási kormánybiztos, vagyis a polgármester a munkások számára ebédet, mégpedig kétszeres adagot biztosított.

312 A főváros pénzzel is hozzájárult a hídépítéshez és a Közlekedési Minisztériumot kölcsön formájában ötmillió pengővel kisegítette. Ezenkívül több aprósággal is segítséget nyújtott a főváros, amelyek a munka végzése szempontjából létfontosságúak voltak: a munkások számára villanyt vezetett be, lehetővé tette, hogy a környező házakban számukra ós az irodák számára lakást utaljanak ki. A főváros tehát mindent elkövetett, hogy a saját erejéből nyújtsa mindazt a segítséget, amelyet ez a főváros és az ország szempontjából fontos munka [igényel]. Mégis sajnálattal kell jelentenie, hogy délután 5 óra után az építkezés helyén lázas ütemű munka helyett alig dolgoznak munkások. Annak ellenére, hogy úgy a munkásság, mint a hídépítő vállalat részéről megvan a legjobb szándék, hogy a váltakozó munkamenettel, kora reggeltől legalább az esti szürkületig folytassa a munkát és ezzel a nyári időszakot kihasználja, [ezt] nem tudja megvalósítani, mert nincsen megfelelő menynyiségű munkása, különösen pedig szakmunkásokban és ácsokban olyan óriási a hiány, hogy az a hídépítést nagymértékben megszakasztja. Ezután rátér azokra a konkrét javaslatokra, amelyekkel a BNB a hídépítés bizonyos fokig aggasztónak mutatkozó helyzetén segíteni tud. Javasolja, hogy a BNB hívja fel a vidéki nemzeti bizottságok figyelmét arra, hogy a budapesti közúti cölöphíd építéséhez ácsokat és olyan szakmunkásokat küldjenek Budapestre, akik a vízi építésben valamennyire járatosak. A BNB forduljon a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumhoz és kérje fel arra, hogy a nehéz, életveszélyes és nagy fontosságú munkára való tekintettel rendelje el, hogy a hídépítő vállalat ösztönző prémiumrendszert vezethessen be, amely által a munkásokat olyan mértékben dotálhassa, hogy keresetük arányban álljon az általuk végzett veszedelmes és fontos munkával. A BNB tegye megfontolás tárgyává azt, hogy felírjon-e a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumhoz arra vonatkozóan, hogy a miniszter vizsgálja meg, nem lenne-e célszerű engedélyezni, hogy ha a vállalat bizonyos hídépítési munkát a kitűzött időn belül vagy annál előbb befejez, a vállalat a maga számára is bizonyos haszonszázaléknövekedést vezethessen be? Ezzel elérhető volna, hogy a vállalatnak pénzügyi szempontból is érdeke lenne a munkát a kitűzött időnél előbb befejezni. A BNB írjon át a MÉMOSZ-hoz

313 és kérje fel, hogy ötven ácsot,