Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása

még a mai napig sem ismerjük, nyomatékosan felhívtam a figyelmet arra is, hogy műhelyünkben daruval nem rendelkezünk és így nehéz darabok hegesztését nem vállalhatjuk. Megállapítást nyert az is, hogy az összes közép és kis gyárak kapacitása együttvéve kisebb, mint a mi szabadon maradó 20—25%-os kapacitásunk, feltéve, hogy ez tényleg szabad lesz. Ezen lesújtó közlések után Széchy oszt. tanácsos úr megköszönte a gyárak képviselőinek megjelenését és közléseit és az értekezletet bezárta. (Olvashatatlan aláírás) Kétoldalas, géppel irt, eredeti tisztázat. — OL Z 404—28 186 PÉCS, 1945. JÚNIUS 23. A pécsi szénbányák üzemi bizottságainak hirdetménye: a fasiszták által elhurcolt bányászok családjainak megsegítésére hívja fel a bányászokat Tárgy: Fasiszták által elhurcolt munkatársaink családtagjainak segélyezése. Hirdetmény Közöljük összes munkatársainkkal, hogy az együttes üzembizottság 1945. június 19-i ülésén foglalkozott a fasiszták által elhurcolt munkatársaink családtagjainak segélyezésével. Az együttes üzembizottsági ülésen megállapítást nyert az a tény, hogy igenis komolyan foglalkoznunk kell a segélyezés megszervezésével, hogy nyugodt szemmel nézhessünk majd a gyötrelem és szenvedés táborából visszatérő munkatársaink szemébe, akik joggal kérdezik majd tőlünk: mit tettél családomért? Ily esetben felelnünk kell. A felelet csak igaz és becsületes szándékú lehet. Segítettünk annyit, amennyit nehéz megélhetési gondjaink mellett segíteni tudtunk. Ezt a hozzájárulást minden munkatársunknak önként kell vállalnia. Nem kérünk többet, mint azt, hogy minden megkezdett 100,— P után 50 fillért adjon minden munkatárs a segélyalapra. Az így nyert összeget levonásba hozzuk és azon munkatársaink hozzá30 A munkásság ... 465