Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása

tetett cementgyárának az épületébe, ahol tartalékgyárat akartak létesíteni. A nyersanyag többi része Solymárra és Budafokra került. A gyár bénítására 1945. január 3-án adták ki az utasítást. A parancsot tolmácsoló magyar százados megengedte, hogy a leszerelt alkatrészeket Budapesten a Mozsár u. 9. sz. raktárban helyezzék el, ahonnan a felszabadulás után azokat a gyártelepre visszaszállították. A harcok során a gyártelep épületeiben súlyos károk keletkeztek. Ezenkívül tönkrement a cső- és vezetékhálózat. A termelés ezért csak áprilisban indulhatott meg. Előbb a jelentős méretű romeltakarítási és helyreállítási munkákat kellett elvégezni. (OL Z 213—5. — Székely András: A Magyar Ruggyantaárugyár 75 éves története. Budapest, 1957.) 146 BUDAPEST, 1945. ÁPRILIS 20. A Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak javaslata az Iparügyi Minisztériumnak a kokszszükséglet hazai előállítására, a komlói szén kokszosítására Magyar Iparügyi Minisztérium, Budapest Tisztelettel jelentjük, hogy a diósgyőri nagyolvasztó kokszkészlete kb. f. év július hó végéig fedezi a szükségletet abban az esetben, ha egy kohót járatunk redukált üzem mellett. Kokszszükségletünket eddig kizárólag külföldről, tlZclZ MZ ostraui és karvini szénmedencéből, valamint a Ruhr-vidékről fedeztük. Előreláthatóan külföldi kokszra belátható időn belül számítani nem lehet. Elsőrendű fontosságú lenne a nyersvasszükséglet biztosítása céljából, ha belföldön is előállítanának nagyolvasztó céljaira alkalmas kokszot. A Pécs-vidéki komlói szénnel már történtek kísérletek annak megállapítására, hogy a belőle gyártott koksz megfelelne-e nagyolvasztó számára. Ennek megállapítására néhány vagon szenet Németországban kokszoltattak. Kétféle gyártási módszerrel előállított koksz érkezett Diósgyőrbe, egy vagon 26 % órás és egy vagon 20 % órás kokszolási idővel. A vizsgálat eredményét feltüntető jelentést tisztelettel csatoljuk. A jelentés adatai szerint a komlói szénből megfelelő eljárással előállított koksz úgy az acélnyersvas-, valamint öntészeti és hámatitnyersvas-gyártásra felhasználható lenne. A pillanatnyi helyzeten kívül