Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása

hogy az erőmű és alumíniumgyár szénszükséglete napi 480—500 tonna körül mozog, az ajkai állomás részére az orosz parancsnokság napi minimális 150 tonnát kíván, ugyancsak az orosz hatóság követel tőlünk napi 15 tonna szenet az Ajkai Üveggyárnak, napi 40 tonnát a Pápai Pamutfonónak, 20 tonnát Pápa város közellátása céljára, saját fogyasztásunk pedig 35 tonnát tesz ki. E mellett nem hagyható figyelmen kívül, hogy Veszprém város közellátási kormánybiztosa nagyobb mennyiségű szenet kíván az eddig is az Ajkai Kőszénbánya részéről ellátott Veszprém város részére, továbbá egyéb fontos üzemek (malmok, posztógyárak, mészégetők, tégla- és cserépgyárak), melyek évtizedek óta vevőink voltak, és amelyeknek üzemben tartásához ma is igen nagy közérdek fűződik, állandóan ostromolnak bennünket szénért, s egyelőre a legkisebb remény sincs arra, hogy ezeket a fontos üzemű régi vevőinket akár csak a legkisebb szénmennyiségekkel kiszolgálhassuk. Miután a legkülönbözőbb szénigénylők közérdekű fontossága tekintetében sürgősségi sorrendet mi magunk megállapítani nem tudunk, azzal a kérelemmel fordulunk egyidejűleg az Iparügyi Miniszter Úrhoz, hogy miként évek előtt már, úgy most is az Ipari Anyaghivatal adja nekünk meg az eddig is szokásos módon a havi szénszállításainkra vonatkozó szénelosztó előírásokat. 6. Üzemi bizottság. Jelentjük továbbá, hogy a bánya keretén belül az üzemi bizottság, amely az üzemi vezetőséggel karöltve egyetértésben működik, minden fontos és az üzemet érintő lényeges kérdésben intézkedést hoz. Kiváló tisztelettel Gzekelius s. k. Háromoldalas, géppel írt másolat. — SZOT Lt. Bányamunkások szakszervezete ir. 2. 5. Az eredeti jelentést Czekelius Oünther bányaigazgató írta alá.