Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)
A magyar nagyipari munkásság harca az üzemek megmentéséért,helyreállításáért és a termelés megindításáért, 1944-1945 (Tanulmány)
fonógyára 118 stb. A Ganz-gyárak közül a Kőbányai úti vagon- és gépgyár épületeinek több mint fele pusztult el az ostrom idején, a budai Lövőház utcai villamossági gyár a bombázás és a tűz következtében teljesen tönkrement 117 , a Gamma Finommechanikai és Optikai Művek Fehérvári úti telepének főépülete úgy kiégett, hogy le kellett bontani, súlyos épületkárok keletkeztek a Váci úti gyárakban (pl. a Láng Gépgyárban, a Budapest—Salgótarjáni Rt. telepén stb.). A Gyáriparosok Országos Szövetsége által 1945 áprilisában végzett felmérés szerint alig volt olyan budapesti gyár, amelyben az ostrom időszakában kisebb-nagyobb épületkárok, rombolások ne keletkeztek volna. 119 A fővárosihoz hasonló volt a gyárak sorsa Győrött, Székesfehérvárott, Magyaróvárott is. Sokat szenvedtek a háború végnapjaiban a dunántúli bányavidékek, a dorogi bányákat januárban—márciusban valósággal kettészelte a frontvonal 119 , három hónapig voltak a hadműveleti területen a gánti bauxitbányák 120 , Tatabánya is kétszer cserélt gazdát 121 , égő olajtartályok fogadták a szovjet hadsereget a zalai olaj mezőkön 122 . A viszszavonuló fasiszta csapatok füstölgő városokat, felrobbantott vasutakat, hidakat, kirabolt, kifosztott, lerombolt országot hagytak maguk mögött. A gyáripart ért súlyos személyi és anyagi veszteségeken túl a népgazdaság minden ága hatalmas károkat szenvedett. A mezőgazdaságban fekvő nemzeti vagyonnak mintegy egyötöde pusztult el. A nagy Dunaés Tisza-hidakat a visszavonuló fasiszta csapatok felrobbantották, tönkretették az úthálózatot is. Katasztrofális helyzetbe került a vasúti közlekedés. 2491 mozdonyból 127 db, G205 személykocsiból 285, 59 122 db teherkocsiból 5116 maradt használható állapotban. A vasútvonalakon a németek vágányromboló gépekkel a talpfákat összetörték, a síneket felszaggatták. A közlekedés háborús károsodása 3,7 milliárd 1938. évi pengőértéket tett ki, ami az ország közlekedési berendezései több mint 50 százalékának elvesztését jelentette. 123 118 OL Z 213—5. — A GYOSZ 1945. április 20-án az újjáépítési kormánybiztossal történt megállapodás alapján körlevélben szólította fel fővárosi tagvállalatait, hogy tájékoztassak a gyártelepeket ért károkról és a helyreállítás várható költségeiről. 117 Szekeres József— dr. Tóth Árpád: A Klement Gottwald (Ganz) villamossági gyár története. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1962. 212—213. old. 118 L. a 116. sz. jegyzetet. — A Magyar Altalános Hitelbank az érdekkörébe tartozó vállalatok, tói a Pénzintézeti Központ részére tájékoztató helyzetjelentéseket kért (OL Z 58—28.). 119 OL Z 221—237/5. — A dorogi bányavezető jelentése 1945. március 9-én a dorogi bányaüzemek helyzetéről. iao OL Z 830—170. — A gánti bauxitbánya kiürítéséről, háborús kárairól felvett jegyzőkönyv, 1945. április 14. 181 OL Z 992—3. — A Magyar Altalános Kőszénbánya Bt. vezérigazgatójának jelentése az igazgatósághoz a tatabányai és tokodi bányaüzemekről, 1945. június 9. 122 OL Z 355—30. 188 Berend T. Iván: Újjáépítés és a nagytőke elleni harc Magyarországon, 1945—1948. Köz" gazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1962. 16—17. old. — A vasút újjáépítése. Tanul" mányok a magyar államvasút másféléves helyreállítási munkáiról. Budapest, é.n., 31. old. 3 A munkásság .
