Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)
II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása
Az üzemek kötelességévé teszem, hogy 3 napon belül még a következő adatokat is adják meg a bányaigazgatóságnak írásban: 1. 8 órás műszak mellett mennyi az üzemnél előírt vájárteljesítmény szénben, q-ban, 2. 8 órás műszak mellett mennyi a teljesítmény q-ban a föld alatti munkások figyelembevételével, 3. mennyi az illető üzem teljesítménye az összlétszámra vonatkoztatva. Schreiner [Jenő] 10 * bányaigazgató Háromoldalas, géppel írt, eredeti tisztázat, Schreiner Jenő bányaigazgató saját kezű aláírásával. — OL Z 928—63/31. 55/a RUDABÁNYA, 1945. JANUÁR 27. A Rudabányai Vasércbánya üzemvezető főmérnökének és dolgozóinak beadványa Borsod megye főispánjához: a németek által megrongált vasútvonal helyreállításához talpfa kitermelésének engedélyezését kérik A rudabányai vasércbányászat, mely a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Rt. tulajdonát képezi és vasérctermelvényeiből az ózdi és a diósgyőri vasolvasztókat látta el a múltban, a háborús cselekmények következtében jelenleg még nem termelő és szállítóképes. Tekintettel arra, hogy az üzemek mielőbbi megindítása elrendeltetett, tehát teljes erőnkből és igyekezetünkből azon voltunk és vagyunk, hogy azt megvalósíthassuk. Az orosz csapatok 1944. évi december hó 15-én foglalták el Rudabányát és a harci cselekmények elcsendesedése után haladéktalanul megkezdtük a helyreállítások [ra] és a bánya üzemképessé tételére irányuló munkát. A Rudabányán elhelyezett orosz hadikórházak, továbbá az orosz katonai hatóságok által elrendelt erődítési (árokásási) munkálatok által igénybe vett vasércbányánál alkalmazottak és munkások önként, élelmezés és bér nélkül karbahelyezték az ugyancsak fenti vállalat tulajdonát képező, Rudabányát a kurittyáni villamos központtal összekötő erősáramú távvezetéket és az elpusztult telefonvezetéket, a lakótelep[i], a