Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

A magyar nagyipari munkásság harca az üzemek megmentéséért,helyreállításáért és a termelés megindításáért, 1944-1945 (Tanulmány)

ben a repülőgépgyártási program teljesítésére egy hatalmas, több mint tízezer főt foglalkoztató hadiüzemet létesítettek.

52 1944 nyarától, hogy az ipart kivonják a levegőből érő csapások alól, megkezdték a budapesti nagyüzemek nyersanyag- és félkészárukészleteinek, tartalékberendezéseinek széttelepítését Budapest környékére és a Dunántúlra. Már ekkor sor került egyes üzemrészek kitelepítésére is a veszélyeztetetté vált fővárosi zónából, azzal az elképzeléssel, hogy ezek a kitelepülési helyen a termelést folytatni fogják.

53 A minisztertanács 1944. augusztus 2-i ülésén az iparügyi miniszter előterjesztésére száz millió pengő hitelt szavazott meg az elsőrangú fontosságú hadiüzemek kitelepítésére.

54 A kitelepített üzemrészek működtetésére való kísérletek a hadihelyzet változásai következtében rendszerint már félúton csődöt mondtak, még jóformán be sem fejeződött az új helyen a letelepülés, máris tovább kellett költözniük. Végső kimenetelében ez a széttelepítési kísérlet csak a gyáripar teljes dezorganizálásához, gépek, nyersanyagok szétszóródásához, újabb pusztuláshoz vezetett. A Sztójay-kormány gazdaságpolitikáját folytatta az augusztus 29-én hivatalba lépett Lakatos-kormány is. A Gyáripari Országos Központ 1944. szeptember 12-i körlevele közölte a vállalatokkal: „A mai rendkívüli körülmények között a gyáripar feladatát a most hivatalba lépett iparügyi miniszter úr a termelés fenntartásában és lehető fokozásában jelölte meg."

55 1944 szeptemberének végén a szovjet hadsereg átlépte Magyarország határát, és ettől az időponttól kezdve nemcsak a légitámadások fenyegették az ipari termelés döcögő szekerét, hanem számolni kellett az ország területének harctérré válásával is. Első ijedelmében a kormányzat szinte kizárólag az államgépezet, a közigazgatási apparátus sorsával volt elfoglalva. Az iparvállalatok helyzetével csak később kezdtek el hatóságilag foglalkozni, október 9-én adták ki az általános utasítást a budapesti gyárak anyagkészleteinek a fővárosból való kitelepítésére.

56 A hadihelyzet alakulása és a megkezdett kitelepítés ellenére a kormány 52 Dr. Jenéi Károly: Adatok a Dunai Repülőgépgyár Rt. történetéhez. (Kézirat.) 53 A Weiss Manfréd művek egyes részlegeit Budatétényre, majd Mosonmagyaróvárra, a Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár Rt. kézifegyver-gyártó részlegét Losoncra, majd Pápára, innen pedig ugyancsak Mosonmagyaróvárra telepítették. 54 OL K 26—5. —• A minisztertanács 1944. augusztus 2-i ülésének jegyzőkönyve (16). 58 OL Z 330—826. 66 Az 1944. október 11-én a Honvédelmi Minisztériumban tartott értekezleten már a legjelentősebb budapesti üzemek, mint a Dunai Repülőgépgyár Rt., a Standard Rt., a KISTEXT, a MÁVAG, a Goldberger, a Magyar Acélárugyár, a Magyar Posztó, a WM stb. megbízottai beszámoltak az egyes gyárrészlegek, a nyersanyagok, félkészáruk kitelepítéséről a fővárosból a Dunántúlra. (HIL HM Eln. 214 358.17/a. oszt.) — Az értekezletre vonatkozóan 1. még a Magyar Posztógyár ügyvezető igazgatójának jelentését a vállalat igazgatósága számára. (OL Z 41—4701/a.)