Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

A magyar nagyipari munkásság harca az üzemek megmentéséért,helyreállításáért és a termelés megindításáért, 1944-1945 (Tanulmány)

tapasztalható, mint a mai komoly időkben" — hangoztatta az ózdi vasés acélgyár munkaügyi választmányának elnöke.

45 A munkaügyi választmányok működése általában október 15-ig tartott, de egyes gyárakban még később is ülésezett. Az október 15-i Szálasiféle hatalomátvétel után a hungaristák korábbi elképzeléseik alapján megkísérelték az üzemekben a munkaügyi választmányok helyett ún. „üzemi tanács"-ok létrehozását. Az üzemi tanácsok tagjait általában a területileg illetékes nyilaskeresztes pártszervezet megbízottja nevezte ki. Az üzemi tanácsok mellett az Iparügyi Minisztérium nyilaskeresztes pártmegbízottakat rendelt ki az egyes vállalatokhoz, akiknek a termelés zavartalan menetének biztosításán kívül a személyzeti ügyek tartoztak a hatáskörébe.

46 A nyüaskeresztes pártmegbízott rendszerint vezetője vagy tagja volt az üzemi tanácsnak. Az üzemi tanácsok megalakítására csak az üzemek egy részében került sor, a működésüket szabályozó kormányrendelet megjelenése elhúzódott. A rendelettervezet

47 csak 1945 február—márciusban került véleményezésre a belügyminiszter elé, kiadására már nem volt idő. Az üzemi tanácsok és nyilas pártmegbízottak tevékenységéről általában csak az üzemek kitelepítése kapcsán esik szó. ők nyújtották ebben a németeknek a legnagyobb segítséget, nem egy esetben fegyverrel kényszerítették a munkásokat a gépek és anyagkészletek elszállításában való részvételre, hogy azután maguk is Nyugatra menekülve, elszökjenek a felelősségrevonás elől. A gyáripar pusztulásának kezdete A Békepárt 1944. március 22-i kiáltványának megállapítása az ország várható tönkrebombázásáról, kifosztásáról kísérteties pontossággal bekövetkezett. Magyarország német megszállása után, április hó első napjaiban a szövetséges angol—amerikai légierő megkezdte a haditermelés szempontjából fontos városok, üzemek rendszeres bombázását. Április 3-án és 13-án a német—magyar közös repülőgépgyártási program fő bázisát alkotó, külön erre a célra létesített Dunai Repülőgépgyárat olyan súlyos támadás érte, hogy le kellett állítani és a kőbányai sziklapincékbe telepíteni. Ugyanide telepítették a repülőprogram másik fontos résztvevőjének, a 43 OL Z 371—535/1944—1945. — Az ózdi vas- és acélgyár munkaügyi választmányának 1944. szeptember 1-i ülésének jegyzőkönyve. 46 Budapesti Közlöny 1944.251. sz. — A m. kir. minisztérium 3828 MB sz. rendelete.— A rendelet végrehajtásáról az iparvállalatok számára a GYOK 1944. november 28-án kiadott körlevele nyújtott részletes tájékoztatást. (OJ- 7- 002— 47 OL K 475—1. — Az iparügyi minisztérium rendelettervezete az üzemi tanácsokról.