Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

I. A Magyar gyáripar pusztulása munkások erőfeszítései az üzemek megmentéséért

BUDAPEST, 1946. FEBRUÁR 26. Körmendy Tibor igazgatóhelyettes jelentése a Salgótarjáni Kőszénbánya Bt. ügyvezető igazgatóságának a frontvonalba került dorogi szénbányák és erőmű háborús kárairól Aktajegyzet Körmendy Tibor oki. gépészmérnök igazgatóhelyettes jelentéséről Dorogról való visszatérése alkalmával a dorogi bányaüzemeknél, illetve egész Dorogon tett tapasztalatairól. Én, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. zagyvaróna vízválasztó villamos erőműveinek üzemfőnöke az üzemnek a német és magyar katonai hatóságok által minden erélyes tilatkozásom ellenére elrendelt és német fegyveres erők ellenőrzése mellett erőszakos módon elrendelt és végrehajtott részbeni megbénítása után, ugyancsak a német és magyar katonai hatóságok kényszerére, 1944. évi december 18-án a többi kartársakkal együtt kénytelen voltam Salgótarjánt, illetve munkahelyemet a hadiüzemi személyzeti parancsnokság vezetése és ellenőrzése mellett elhagyni és a bányaigazgatóságtól kapott írásbeli utasítás alapján Dorogra menni. 1944. december 20-tól 1945. február 21-ig Dorogon tartózkodtam. Elutazásom napjáig részben tapasztalat, részben hallomás útján szerzett értesülések szerint a következő helyzet volt: Az orosz hadsereg december 25-én késő délután vonult be Dorogra. Keszthelyi Gyula bányaigazgató úr szerint: VIII/Ferenc akna gépe, gépháza és aknatornya felrobbant, illetve találatot kapott, egy kötél hiány. Tömedéki fékakna hasznavehetetlen. Tüzedéki hányó függőpályájának felső állomása ugyancsak használhatatlan. VI. és VII. aknák víz alatt. A többi bányáról pozitív értesülés nincs. Január 6-án a Villamos Erőmű hirtelen és teljesen leállt. Ugyanekkor megszűnt a vízszolgáltatás is. Egy kémény találatot kapott és középen ledűlt. A Villamos Erőmű gépeinek és berendezéseinek állapotáról, tekintve, hogy azok a jelenlegi hadihelyzet következtében megközelíthetetlenek, nem tudok semmit. Szénosztályozón a légszérek használhatatlanok lettek. Alsó fatelep, anyagraktár és élelemtár tetőzete állítólag leégett. Az igazgatósági épület, valamint a lakótelepek házai igen sokat szenvedtek, hasonlóan a bánya* kórház és a bányatemplom is. Tudomásom szerint a Salgó—Tarjáni Bányaigazgatóság pénzkészletét