Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

I. A Magyar gyáripar pusztulása munkások erőfeszítései az üzemek megmentéséért

zető és üzemi bizottságunk jelenlegi elnöke jelenthette, hogy a gyár az orosz hadseregnek tökéletes épségben rendelkezésére áll. A bevonuló orosz hadsereg parancsnoka alkalmazottaink kiváló visel­kedésének elismeréséül azzal a paranccsal hagyta meg fegyverzetét, hogy mindaddig, amíg őket rendes orosz őrség fel nem váltja, mindenkit, beleszámítva az orosz katonákat is, tartson távol az üzemtől. Ezt a pa­rancsot a felfegyverzett munkavállalók sikeresen teljesítették is mindad­dig, míg április 4-én a gyár 400 munkavállalóval az orosz hadsereg részére a munkát felvette és azt június 5-ig folytatta, miközben főleg autóalkat­részeket készített. A szállított alkatrészek kiváló minőségét és nagy mennyiségót a fronton küzdő orosz hadsereg főparancsnoksága külön elismerő levél­ben köszönte meg az üzem vezetőségének. F. évi július 6-án Makarenko orosz ezredes az addig az orosz hadsereg részére teljesített munkák elismeréséül a magyaróvári üzemünket pol­gári gyártás céljaira teljesen felszabadította, és ettől az időponttól kezdve úgy az említett ezredes, mint a dunántúli orosz ipari főfelügyelő teljes támogatásában és segítségében részesíti üzemünket, ugyancsak a telje­sített munkák elismeréseképpen. 4. Központi igazgatóság. A fent vázolt körülmények csaknem felesleges­nek teszik annak a megemlítését, hogy központi irodánkat természetesen nem evakuáltuk. Központi tisztviselőink közül mindössze az akkori nyilas üzemi tanács elnöke távozott Budapestről, és még ő is magával vitt egy igazgatósági parancsot Magyaróvárra, amely úgy hangzott, hogy semmi körülmények között senki a munkahelyét el ne hagyja, és szigorúan megtiltjuk bárminek a nyugatra való szállítását. Amint arról később meggyőződni sikerült, a volt nyilas üzemi tanács elnöke ezt a parancsot a magyaróvári gyárvezetőségnek annak idején ténylegesen át is adta. Meg kell még említenünk, hogy a nagytétényi, székesfehérvári ós magyaróvári gyárainkon kívül Budapesten, VI. Váci út 19. sz. alatt egy negyedik üzemünk is volt. Erre az üzemünkre a volt m. kir. Honvédelmi Minisztérium 150 pct. ágyú 69 és több száz aknavető gyártását erőszakolta rá, de abból a célból, hogy ennek a szállításnak a teljesítése alól mentesül­jünk, inkább a gyárat eladtuk. A kapacitás előírt növelése elől minden alkalommal iparkodtunk kitérni, így pl. az 1944. évre a Honvédelmi Minisztérium által vállalatunk­ra kirótt 139 millió P értékű cikkből mindössze 32 millió P értékűt szállí­tottunk le. A németek részére 1944 áprilisától ugyanez év végéig reánk kirótt 800 000 db gyújtóházból összesen 85 000 db-ot szállítottunk le*

Next

/
Oldalképek
Tartalom