Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

A magyar nagyipari munkásság harca az üzemek megmentéséért,helyreállításáért és a termelés megindításáért, 1944-1945 (Tanulmány)

hat hónapig terjedő, kemény fekhellyel és böjttel szigorított fogházbüntetést.

21 A fegyvergyári példa nem egyedülálló, hasonló volt a helyzet a többi hadiüzemben is. 1943 telétől, amikor a háború menetében beállt fordulat, az életszínvonal romlása már éreztette hatását a munkásság soraiban, az addig alkalmazott fegyelmi eszközök kezdték elveszteni hatásukat. A HM 1943. november 16-án a hadiüzemekhez intézett leiratában maga is megállapította: „A hadiüzemi alkalmazottakkal szemben eddig alkalmazott rendszabályok a munkafegyelem fenntartására nem bizonyultak minden esetben elégségesnek." Ezért a hadügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértésben elrendelte, hogy a fegyelem ellen súlyosan vétőket helyezzék rendőri felügyelet alá vagy internálják. A HM említett leirata egyenesen felszólította a hadiüzemi személyzeti parancsnokokat, hogy e „megfelelően súlyos és gyors megtorlási mód"-dal éljenek, és a munkafegyelmet minden körülmények között biztosítsák.

22 Az internálással a katonai parancsnokok általában csak kismértékben éltek, mert ezzel a módszerrel a hadbírósági ítélettel sújtottakon kívül újabb munkaerőt vontak volna el az üzemekből. 1944 májusában a Sztójay-kormány új, „hatásos fegyelmi eszköz"ként a hadiüzemeknél „munkásszállás" létesítését írta elő.

23 A munkásszállás azt jelentette, hogy a büntetésből oda „beutaltak" nappal részt vettek a termelőmunkában, szabad idejükben pedig katonai vezetés alá kerültek. Az RMSV ózdi bányaigazgatósága a vállalat vezérigazgatóságához írt 1944. július 18-i levelében javasolta a munkásszállás-rendszer bevezetését, megállapítva, hogy „az utóbbi időben a munkafegyelem erősen meglazult, illetve a munkából engedély nélkül távolmaradók száma erősen megnövekedett. Ezen jelenséggel szemben a katonai parancsnokság tehetetlen." A vállalat — mint az RMSV válaszleveléből is kiderül — nem nagy tetszéssel fogadta a HM újabb „ötletét", ugyanis a kibocsátott rendelet szerint a munkásszállás felállításának minden költsége, még az oda kirendelendő katonai személyzet fenntartása is a vállalatot terhelte.

24 * 1944. március 19-ét követően a német megszállók és magyar cinkosaik súlyos csapásokat mértek a munkásmozgalomra, annak addig legális szárnyára is. A kommunisták, illetve a Békepárt szabadlábon levő vezetői és tagjai ekkor már jórészt illegalitásban éltek, így a Gestapo letartóztatási 21

OL Z 1086—8. — A gyár hadiüzemi személyzeti parancsnokának 1944. évben kiadott parancsaiból összeállítva. 22 OL Z 371—132/1944—1945. — A HM 109 100/Eln./17/a—1943. sz. rendelete. 33 Budapesti Közlöny, 1944. 115. sz. — A m. kir. minisztérium 1850/1944. ME sz. rendelete a munkakötelesség teljesítésének biztosítása tárgyában. 24 OL Z 371—140/1944—1945. — Munkásrendszabályok.