Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

2. Magyar Kamara Archívuma (11. sz.) 1236-1848 (1919); 544,09 fm A Kamara levéltárát az 1738. évi előzmények után 1756-ban hívta életre Mária Terézia. Fő feladatává tette a királyi, kincstári birtokjogok felkutatását, megfelelő okmányokkal való igazolását és valamennyi fontos dokumentum megőrzését. A levéltárban helyezték el a hűtlenségben elmarasztalt személyek és a magvaszakadt családok levéltárait, valamint a feloszlatott szerzetesrendek iratait. A levéltárhoz tartozó irategyüttesek végleges rendje a 20. század folyamán alakult ki. A fő tárgyi csoportok a következők: jogbiztosító és kiemelt fontosságú iratok, egyházi szervek és jogutódaik iratai, összeírások, kincstári perek iratai és céhkiváltságok, családi és személyi fondok, vegyes iratok, ügyviteli segédletek, pecsétnyomók. A gyűjteményes jellegű iratsorozatok rendje különböző. Leggyakoribb a tárgyi rend, de megtalálható az időrendi, név szerinti vagy numerikus csoportosítás is. Ez a levéltár a történeti kutatás szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Gazdag és sokrétű iratanyaga a korszak valamennyi kutatója számára nélkülözhetetlen forrásul szolgál. Ezért szinte lehetetlen vállalkozás a legfontosabb fondok kiemelése. Mindenképpen meg kell azonban említeni az alábbiakat: a Neo Regestrata Acía-t (jogbiztosító okiratok és a kamarai ügyintézés során keletkezett iratok), a 18. században feloszlatott szerzetesrendek (jezsuita, pálos stb.) levéltárait, a 16-19. századi úrbéri és más összeírásokat tartalmazó Urbaria et Conscriptiones gyűjteményt, a családi levéltárakat (Dobó, Esterházy, Nádasdy, Thurzó, Rákóczi -Trautson stb.), a megyei és községi pecsétekkél ellátott iratokat és a Lymbust, amely a 16—18. századi Magyarország és Erdély történetének szinte minden részletére tartalmaz adatokat. Az iratok nyelve főként latin, kisebb részben német és magyar. A kutatáshoz ismertetőleltár, repertórium és számos kéziratos raktári jegyzék, lajstrom és mutató áll rendelkezésre. A missilisekhez és a pecsétgyűjteményhez számítógépes mutató készül. 3. Szepesi Kamarai Levéltár 13. sz.-1813; 206,69 fm A Magyar Kamara pozsonyi székhelyétől távol eső északkeleti országrész pénzügyi igazgatási feladatainak ellátására 1567-ben hozták létre kassai székhellyel a Szepesi Kamarát. Területi illetékessége a Liptó, Hont, Nógrád megyéktől keletre eső területekre terjedt ki. Más központi hivatal hiányában a kamara a pénzügyek mellett az országrész politikai és katonai igazgatásával kapcsolatos feladatokat is ellátta. Elsősorban az Udvari Kamara felügyelete alatt működött, rövid ideig a Pozsonyi Kamarával csaknem egyenrangú hivatalként, majd azzal szorosan együttműködve, korlátozott jelentőségű kormányszervként.