Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)
A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE
ta, amely minden esetben utal az egyes tárgyi sorozatok összefüggéseire. Az úrbéri, tanulmányi és cigányügyek 1779 eló'tt keletkezett iratait a megfelelő' ügyosztályok iratanyagához csatolták. 1780-tól a beérkezett iratot és az elintézés fogalmazványát együtt kezelték. Az 1780-1783. évi iratokat nem osztották be iratfajták szerinti vagy tárgyi sorozatokba, hanem keletkezésük rendjében tartották meg, az ügyintézők neve szerint csoportosítva helyezték el. Egy-egy előadó többnyire azonos jellegű ügyeket intézett, azonban egyes témaköröknél bizonyos átfedések figyelhetők meg. Az úrbéri, tanulmányi és cigányügyek iratait a megfelelő ügyosztályok iratanyagához csatolták. Az 1784 után keletkezett iratokat ügyosztályok, azon belül évek és az ügyintézés folyamán kialakult tárgyi csoportok - kútfők - szerint rendszerezték. Az általános iratok sorozatát a titkos és az elnöki iratok, valamint a segédhivatalok iratai és különféle, ügyviteli célból létrehozott könyvgyűjtemények egészítik ki. 1785-től 1790-ig a Helytartótanács a Magyar Kamarával összevontan működött. Az ügyintézésben a két kormányszék egyesítése és újbóli szétválasztása nem hozott lényeges változást. Az ebben a korszakban intézett kamarai vonatkozású ügyek - a Bánság ügyei, pénztári, földmérési, telepítési, kincstári jogok védelmével kapcsolatos, általános gazdasági, harmincad- és sóügyek - iratai a Magyar Kamarai Levéltárban találhatók. A Helytartótanács alá tartozó szervek és személyek iratait az Országos Levéltárban végrehajtott rendezés során a jobb áttekinthetőség kedvéért tárgyi csoportokba osztották. Számvevőségi, közellátási, könyvvizsgálati, biztossági, közlekedés- és építésügyi, egészségügyi, tanügyi, egyházügyi, alapítványügyi és földmérési feladatokat ellátó szervek és személyek iratai találhatók itt. A levéltár legértékesebb irategyüttesei az 1724 és 1848 között keletkezett királyi rendeleteket magában foglaló C 13 törzsszámú, 165,50 fm terjedelmű sorozat, valamint az 1724-1848. évi úrbéri iratokat, úrbéri összeírásokat tartalmazó C 59 törzsszámú, 163,32 fm terjedelmű állag. Ugyancsak említésre méltó a C 90 törzsszám alatt őrzött titkos levéltár, amelyben a vallási, tanulmányi és közalapítványi javak birtokjogi iratait és egyéb, különösen értékes jogbiztosító iratokat helyeztek el. Az iratok nyelve főként latin, kisebb részben német és magyar. A kutatáshoz az ismertetőleltár mellett kéziratos raktári jegyzékek és mutatók nyújtanak segítséget. A céhes iratok kutatásához számítógépes adatbázis áll rendelkezésre. A levéltár repertóriuma előkészületben van.
