Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

ÁLTALÁNOS RÉSZ (Lakos János)

A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI Az intézmény igyekszik kivenni részét a levéltárak nemzetközi együttműködéséből. Az elmúlt évtizedekben önálló cselekvési lehetősége nem volt a kapcsolatépítésre, az utóbbi években azonban már közvetlen intézményközi megállapodásokat is köthetett. Legrégibb múltra az Osztrák Állami Levéltárral fennálló kapcsolat tekint vissza. Ennek történeti oka van: Ausztria és Magyarország története már a 16. századtól szorosan összefonódott, majd 1867-től fél évszázadon át fennállt az Osztrák-Magyar Monarchia. A monarchia felbomlása, a dualista rendszer megszűnése (1918) után a két ország kormányai és szakemberei fontosnak tartották, hogy az évszázadokon át Bécsben működött „közös" kormányszervek levéltárai a szakmailag elfogadott proveniencia-elv alapján együtt maradjanak. Ennek eredményeként az 1926-ban aláírt Badeni Egyezmény a magyar vonatkozású irategyütteseket közös szellemi tulajdonnak nyilvánította, és kezelésükben közreműködési lehetőséget biztosított a magyar félnek. Azóta - a hidegháború éveit, az 1949-1958 közötti időszakot leszámítva - működik magyar levéltári delegáció Bécsben, mégpedig feladatmegosztással külön („katonai") delegáció a Kriegsarchivban és külön („polgári") delegáció a Haus-, Hof- und Staatsarchivban és a Finanz- und Hofkammerarchivban. Előbbi a Hadtörténelmi Levéltár, utóbbi a Magyar Országos Levéltár munkatársai közül kerül ki. A „polgári" delegáció jelenleg egy főből áll, akin keresztül közvetlen kapcsolat áll fenn a két levéltár között. (Az egyezmény alapján az osztrák fél iratokat is adott át. Ezeket az „I" szekcióba sorolták be.) Az intézmény 1993 óta közvetlenül tagja a Nemzetközi Levéltári Tanácsnak (International Council on Archives), az UNESCO társult szervezetének. A tanács munkájában több mint 100 országból vesznek részt a levéltári irányító hatóságok, a nemzeti levéltárak és a levéltáros egyesületek. A Magyar Országos Levéltár egyes munkatársai régóta dolgoznak a szervezet különböző (1991-ig a Reprográfiai, majd az állományvédelmi, az európai program- és a jogi) szakbizottságaiban. Első hivatalos intézményközi együttműködési megállapodását 1992-ben kötötte a levéltár: Kárpátalja Állami Levéltárával (Ukrajna) szakemberek, iratmásolatok és kiadványok cseréjét határozták el. Hasonló egyezményt írt alá Törökország és Makedónia nemzeti levéltáraival.